Senkálszky Endre a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjasa

A Színházi Kritikusok Céhe június 16-án a Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Múzeumok Éjszakáján, illetve a Pécsi Országos Színházi Találkozón, a kolozsvári Hedda Gabler előadásához kapcsolódóan hozta nyilvánosságra, kit választottak életműdíjasnak.

Kolozsvári Állami Magyar Színházban megtartott díjátadón Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel a díjazott színművész laudációját, aki az erdélyi magyar színészi hűség megtestesítőjének nevezte az idén 97. életévét betöltő Senkálszkyt. Szilágyi elmondta, Senkálszky Endre 74. éve űzi a színészmesterséget, ebből ez a 72. esztendeje, amit a kolozsvári színtársulatban tölt, és saját hitvallása szerint „a színház nem kellemes időtöltés, hanem fájdalmas keresés, a rend, a világosság és az igazság keresése”. Európa legidősebb aktív színésze, aki 1977-es nyugdíjazása óta is megszakítás nélkül folytatta a színészi munkát, elmondta, örül, hogy még mindig a színpadon szolgálhatja a magyar színjátszást.

endre

Senkálszky Endre pályája amatőr színjátszással kezdődött. 1935–1937 között Hetényi Elemér kolozsvári színiiskolájában tanult. 1937. szeptember 1-jétől Szabadkay József társulatánál játszott Aradon, 1938. augusztus 15-étől Jódy Károly társulatánál vándorszínészkedett, majd 1939-től a kolozsvári Thália-színházhoz szerződött. 1944 júliusában katonai behívót kapott, ennek ellenére tovább játszott a Budapestre menekített társulatban. 1945 januárjában Budapesten fogságba került, ahonnan az akkor alakuló néphadseregbe való belépéssel sikerült szabadulnia.

1945. június 1-jén hazaérkezett Kolozsvárra; ő játszotta a sétatéri színkörbe átköltöztetett magyar színház megnyitóján a Bánk bán címszerepét (a rendező Janovics Jenő volt). 1947. január és november között a színház igazgatóhelyettesi tisztét is betöltötte. 1949–1954 (az intézet Marosvásárhelyre költözése) között a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanáraként témagyakorlatot tanított. 1955-től kezdve rendezői feladatokat is vállalt; első rendezése (Patkós Györggyel közösen) Federico García Lorca drámája, a Bernarda Alba háza volt. 1964–1969 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója volt. 1977-ben saját kérésére nyugdíjba vonult, de ezt követően is folytatta és folytatja ma is a színészi munkát.

süti beállítások módosítása