Lezárult a Miskolci Operafesztivál

"Bartók + 2 Szakáll", Puccini: "Lidércek" és Zárógála a Miskolci Operafesztiválon.

Az idei Miskolci Operafesztivál operai vonatkozású eseményei közül Miklósa Erika koncertjéről és a Tosca szabadtéri előadásáról már beszámoltunk (Miklósa Erika - másképp, illetve Tosca a frontvonalban).

Június 14-én késő este láthatta a fesztivál közönsége a "Bartók + 2 Szakáll" című produkciót, amelyen Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, illetve Offenbach Kékszakáll (Barbe-bleue) című operettjét mutatták be a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszéke (tanszékvezető: Prof. Dr. Temesi Mária) hallgatóinak előadásában.

A Tanszék már többször bemutatkozott a Miskolci Operafesztiválon (2008: Rimszkij-Korszakov: Szadko; 2009: Gluck: A rászedett kádi, Haydn: Az énekesnő és Mozart: A kairói lúd; 2010: Schubert: Házi háború, Ravel: A pásztoróra, illetve A gyermek és a varázslat).

A mostani mű-párosítás érdekes, akár bizarrnak is nevezhetnénk: egy súlyos opera és egy vidám operett, melyeket kizárólag Kékszakáll személye köti össze.

A kékszakállú herceg vára - Töreky Katalin és Tarnai Dávid

Talán vitatható, hogy szabad-e ilyen fiatalon vállalkozni Bartók operájának bemutatására. Azt hiszem, hogy egy kis színpadon - mint amilyen a Kamaraszínház színpada -, zongorakísérettel szabad, mindenestre kitűnő lehetőség, hogy két fiatal énekes kipróbálja magát.
A Juditot megszemélyesítő Töreky Katalin ígéretes hangú szoprán, erős drámai érzékkel. A Kékszakállt megformáló, jó kiállású Tarnai Dávid is tehetséges énekes, bár a hangjának még érnie kell, meglátjuk, később mi lesz belőle. Baritonként viszont nem igazán ez a szerep a megfelelő számára (ez akkor is igaz, ha Kékszakállt kivételes képességű baritonisták is énekelték már sikerrel).

A kékszakállú herceg vára - Oberfrank Péter, Töreky Katalin és Tarnai Dávid

Szép és hatásos volt Toronykőy Attila rendező ötlete: Kékszakáll minden egyes ajtó megnyílásakor levett magáról egy ruhadarabot ("lelkének egy-egy darabját"), a hetedik ajtó kinyitása után már félmeztelenül, sebekkel a testén állt a színpadon (az utolsó vágást Judit ejtette rajta).
A zongorakíséretet Oberfrank Péter játszotta (ő személyesítette egyben meg a Regöst is).

Kékszakáll - középen Decsi András

Kékszakáll - középen Lukács Angéla

A másik produkció, Offenbach operettje friss, pergő és lendületes volt, szellemes rendezésben, ötletes jelmezekkel.
A sokszereplős mű alkalmat adott a Tanszék diákjainak, hogy valamennyien megmutathassák magukat. Nagyon jó csapatmunka volt és egy igazán élvezetes előadás született. Külön emlékezetes marad a remek komikusi vénával rendelkező Decsi András (Kékszakáll) és a Vadócot alakító Lukács Angéla játéka, és ki szeretném emelni a fiatal énekesek pontos, érthető szövegmondását (a prózai részekben is).
A társulatból egyvalaki a színészi játékot és a hangi produkciót tekintve is kiemelkedett: Kiss András basszbaritonra - ha így folytatja - komoly karrier vár.
Az Offenbach-mű zongorakísérője Koczka Ferenc volt, a produkciót vastapssal köszönte meg a közönség.

Kékszakáll - középen Kiss András

(fotók: Bócsi Krisztián)

2012. június 14., 21.00, Miskolci Nemzeti Színház - Kamaraszínház

"Bartók + 2 Szakáll"
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Magánének Tanszék „Bárdi Sándor Opera Stúdió" előadása

Bartók Béla:

A kékszakállú herceg vára

Szereplők:

Töreky Katalin (Judit), Tarnai Dávid (A kékszakállú herceg)

Zongorán közreműködik, Regös: Oberfrank Péter

*

Offenbach:

Kékszakáll

Szereplők:

Decsi András (Kékszakáll), Kiss András (Pelikán), Pataki Bence (Oszkár), Lukács Angéla (Vadóc), Baross Loretta (Gyopár, Hermia), Gulyásik Attila (Kandeláber), Kovács Zsuzsanna (Klementina), Herczeg Ferenc (Zafír), Gábriel Erika (Lujza), Pintér Tünde (Linda), Kontra Leila (Linda), Kálnay Zsófia (Nóra), Galambos Hajnalka (Blanka), Török Péter (Alvarez); Népség: Finta Diána, Haramza Klára, Himmer Veronika, Jánoshegyi Anna, Kálnay Zsófia, Kontra Leila, Molnár Mária, Pintér Tünde, Purger Marianna, Wolford Alexandra; Kékszakáll katonái: Gulyásik Attila, Szabó Péter, Tarnai Dávid, Török Péter

Zongorán közreműködik: Koczka Ferenc

Felkészítő tanárok:

Prof. Dr. Temesi Mária, Dudásné Szécsi Edit, Altorjay Tamás, Andrejcsik István

A zenei együttes próbák vezetői:

Csengery Adrienne, Andrejcsik István, Koczka Ferenc, Oberfrank Péter, Kerényi Mariann, Klebniczki György, Szokody Anikó, Pál Tamás

Rendezte: Toronykőy Attila

***

Amennyire megfelelő helyszín volt a "Bartók + 2 Szakáll" című produkcióhoz a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínháza, annyira nem volt az a két nappal később bemutatott Puccini: Lidércek (Le villi) előadáshoz.

A mű igen nagy előadói apparátust követel meg: igaz, csak három szólóénekest, de nagy létszámú zenekart és kórust. A színpadon összezsúfolt együttes számára igencsak kényelmetlen lehetett az előadás, amelyet ráadásul - megfelelő hírverés hiányában - igen kevesen néztek meg, legfeljebb félig volt tele a nézőtér. Ez az az eset, amikor többen vannak a színpadon, mint a nézőtéren...

Ez annál is inkább méltatlan helyzet volt, mert három kiváló énekest hallhattunk Bazsinka Zsuzsanna, Bándi János és Kálmándy Mihály személyében, a közreműködők pedig az Egri Szimfonikus Zenekar, illetve a Magyar Állami Operaház Énekkara voltak, Szabó Sipos Máté vezényletével.

Le villi - Bándi János és Bazsinka Zsuzsanna

A Lidércek Puccini első operája, 1884-ben mutatták be a milánói Teatro dal Vermében. Nagy sikert aratott, de viszonylag ritkán játsszák. Akkor is csak koncertszerűen, aminek elsődleges oka az igen gyenge librettóban rejlik. (Hasonló okból lett ez a sorsa Puccini második operájának, az Edgarnak is. A szerző csak ezt követően találta meg műveihez a megfelelő librettistákat és aratta első igazán nagy sikerét harmadik operájával, a Manon Lescaut-val.)

A Le villi azonban tele van megkapó dallamokkal, gyönyörű áriákkal és hatásos nagy együttesekkel (az első felvonás fináléja különösen az).

A szólisták mindent megtettek, és bár a zenekar, valamint a kórus a kelleténél - érthető módon - kicsit bágyadtabban és pontatlanabbul játszott, így is egy igen színvonalas előadásban lehetett részünk. (Megjegyzendő, hogy a Robertót alakító Bándi János énekelt a mű 1988-as magyarországi bemutatóján is a Zeneakadémián, Tokody Ilona és a nem sokkal később tragikusan elhunyt Csurja Tamás oldalán.)

Kár, hogy ilyen kevesen látták az előadást és kár, hogy ilyen körülmények közt került rá sor.

2012. június 16., 16.00, Miskolci Nemzeti Színház - Kamaraszínház

Giacomo Puccini:

Le villi

Librettó: Ferdinando Fontana

Szólisták:

Anna - Bazsinka Zsuzsanna
Roberto - Bándi János
Guglielmo - Kálmándy Mihály

Közreműködik: az Egri Szimfonikus Zenekar, a Magyar Állami Operaház Énekkara

Karmester: Szabó Sipos Máté

***

"Híd a jövőbe" volt a címe a fesztivál záróhangversenyének. A cím a megújult operafesztiválra utal, az elkövetkező évek fesztivál-repertoárjából kaphattunk a gálán egy kis ízelítőt. Kesselyák Gergely igazgató és karmester, az est házigazdája bevezetőjében elmondta: a 20. század "népoperáit" szeretné a jövőben megismertetni a fesztivál közönségével; igényes, de közönségbarát, többnyire kevésbé ismert operákat, ideértve természetesen magyar szerzők műveit is. Már a 2013-as Operafesztiválon kihirdetik majd a zeneszerzőknek kiírt operapályázat első győztesét is. Ennek kapcsán olvasta fel Kesselyák Gergely a Miskolci Operafesztivál művészeti kiáltványát:

"Széles tömegeket megszólítani képes mai népopera nélkül az operajátszás múzeummá, társadalmi támogatottság híján rétegműfajjá szűkül. A rendezői operajátszás késleltette a folyamatot, de ez ma már kevés. Most a zeneszerzőkön a sor.
Világ Zeneszerzői!
Hozzátok létre azt a radikálisan új operaműfajt, amely újra egyesíti a mai musicalek népszerűségét a komolyzene iránt támasztott legmagasabb esztétikai-minőségi elvárásokkal, és ezzel Mozart, Verdi és Puccini szellemiségéhez tér vissza!"

(A fesztivállal kapcsolatos tervekről hamarosan részletesebben is olvashatnak a Kesselyák Gergellyel készült interjúnkban.)

Kesselyák Gergely (fotó: Bócsi Krisztián)

A látványos Gálát ezúttal a Nyári Színházban tartották. Az előadók olykor rövid jeleneteket is előadtak, táncosokkal, kisebb performance-okkal színesítve a programot. (Még Charlie Chaplin is feltűnt a kivetítőn, akinek egy saját maga által írt filmzenéjéből hallhattunk egy részletet.) A programban 20. századi szerzők színpadi műveiből hangzottak el részletek: Leonard Bernstein, Kurt Weill, George Gershwin, Stephen Sondheim, Dimitrij Sosztakovics, valamint Giacomo Puccini mellett Orbán György, Gyöngyösi Levente, Vajda János és Fekete Gyula operáiból is felcsendültek áriák, duettek. A legnagyobb sikert talán a világhírű orosz zeneszerző, Alekszej Ribnyikov Junona és Avos című operájának "Halleluja..." kezdetű fináléja aratta, amely kétszer is elhangzott ezen az estén. A szerző egyébként a Fesztivál vendégeként személyesen köszönte meg a tapsot a színpadon, csakúgy, mint a szintén jelenlévő Fekete Gyula zeneszerző az Excelsior! részlete után.

Rácz Rita, Kovács László karmester, Alekszej Ribnyikov zeneszerző,

Cser Krisztián és Rálik Szilvia (fotó: Vajda János)

Az estén kiváló előadói gárda lépett színpadra. Rálik Szilviát új oldaláról is megismerhettük (Porgy és Bess), egy jelenet erejéig hallhattuk Turandotként, valamint ő énekelte el Marietta gyönyörű áriáját is Korngold A halott város című operájából. Rácz Rita ismét megörvendeztette a hallgatóságát gyönyörű koloratúráival (a Candide Kunigundájaként különösen nagy sikere volt), Herczenik Annáról pedig megtudhattuk, hogy a könnyebb műfajban is otthonosan mozog (Sondheim: A little night music). Kiss B. Atilla nagyon jó volt Kalafként (a három fellépő tenorista - Kiss B. Atilla, Nyári Zoltán és Horváth István - természetesen közösen is elénekelt egy Nessun dormát). Nyári Zoltán drámai és könnyedebb oldaláról egyaránt remekül mutatkozott be (Weill: Mahagonny, illetve Gyöngyösi Levente: A gólyakalifa). Horváth István nélkül pedig aligha hangozhatott volna el megfelelő színvonalon Ribnyikov Junona and Avos-ának magas tenorszólama, de igen meggyőzően énekelte Liszt áriáját is Fekete Gyula Excelsior! című operájából. Cser Kriszián Porgy szerepében és Cipollaként is meggyőző volt (Vajda János: Mario és a varázsló), utóbbiban Kolozsi Balázs volt a partnere.

Hogy ezzel a programmal egy kiváló gálaestet lehet rendezni, bebizonyosodott. Hogy erre a repertoárra támaszkodva, teljes operákat előadva is be lehet-e majd hozni a közönséget, az jövőre fog kiderülni.

- csb -

További fotók a Gáláról

Rálik Szilvia és Cser Krisztián (fotó: Vajda János)

Rácz Rita (fotó: Bócsi Krisztián)

Herczenik Anna (fotó: Vajda János)

Nyári Zoltán (fotó: Vajda János)

Rálik Szilvia és Kiss B. Atilla (fotó: Vajda János)

Horváth István (fotó: Vajda János)

Nyári Zoltán (fotó: Vajda János)

Nyári Zoltán, Kiss B. Atilla és Horváth István (fotó: Bócsi Krisztián)

(fotó: Bócsi Krisztián)

Herczenik Anna (fotó: Vajda János)

Chaplin (fotó: Vajda János)

Közreműködik: a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Nemzeti Színház Kórusa, Siklósi Szilveszter (gitár), Tóth Mária (zongora)

Látvány: Zeke Edit

Karigazgató: Regős Zsolt
Vezényel: Kovács László
Rendező: Kozma Attila

Házigazda: Kesselyák Gergely

Műsor:

1. rész

Leonard Bernstein: Candide (Nyitány)
George Gershwin: Porgy and Bess (Summertime)
George Gershwin: Porgy and Bess (You is my women now)
Stephen Sondheim: A little night music (Send in the clowns)
Leonard Bernstein: Candide (Arie Cunégunde)
Kurt Weill: Mahagonny (Alabama song)
Kurt Weill: Mahagonny (Jimmy áriája) - zongorán kísér: Tóth Mária
Kurt Weill: Die Dreigroschenoper (Morität vom Mackie Messer)
Alekszej Ribnyikov: Junona and Avos (Aria of Holy Mary - Szent Szűz áriája)
Alekszej Ribnyikov: Junona and Avos (White roses - Vadrózsák)
Alekszej Ribnyikov: Junona and avos (Finale / Halleluja)

2. rész

Dimitrij Sosztakovics: Kán kán
Orbán György: A bűvölet (Colombina áriája)
Gyöngyösi Levente: A gólyakalifa (Gondolásdal)
Vajda János: Mario és a Varázsló (Tempo di Valse)
Fekete Gyula: Excelsior! (Magnificat - Liszt áriája)
Dimitrij Sosztakovics: Cheryomushki (Galopp - A spin around Moscow)
Erich Wolfgang Korngold: Die tote Stadt (Marietta dala)
Giacomo Puccini: Turandot (Finálé - Principessa di Morte)
Giacomo Puccini: Turandot (Nessun dorma)
Alekszej Ribnyikov: Junona and avos (Finálé / Halleluja)