Étienne-Nicolas Méhul francia zeneszerző Adrien (Hadrianus) című operáját mutatja be kedden este az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
A koprodukcióban a Művészetek Palotája mellett a híres kutatóközpont, a velencei Palazzetto Bru Zane vesz részt. Vashegyi György vezényletével lemezre is kerül a mű.
"Jellemzően lendületes, gyors az Adrien zenéje, csupán a lassabb pillanatokban utal korának stílusára, Mozart és Haydn klasszicizmusára. Így érthető, hogy az 1763 és 1817 között élt Étienne-Nicolas Méhult miért is nevezték romantikusnak, megelőzve az igazi romantikusokat" - mondta el az MTI-nek Vashegyi György karmester, hozzátéve, hogy az előadás felér egy ősbemutatóval, hiszen a darab tudomása szerint 1801-ben hangzott el utoljára.
Méhul 15 éves korában érkezett az Ardennek vidékéről Párizsba, ahol Gluck műve, az Iphigenia Tauriszban előadása gyakorolt rá nagy hatást, így ő is a glucki operastílus nyomán indult el - részletezte a karmester.
A jelenlegi produkció úgy jött létre, hogy a 2011-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon elhangzott Rameau-előadásukat hallotta Benoit Dratwicki zenetörténész, aki a velencei Palazzetto Bru Zane kutatóintézet művészeti tanácsadója. A Fondation Bru egy széleskörű tudományos és kulturális - zenei - kutatásokat támogató alapítvány. "Zenei központja a hihetetlen nagy erőforrásokkal és szakmai elkötelezettséggel dolgozó Palazzetto Bru, amely a barokk utáni és az első világháború végéig keletkezett zeneműveket kutatja. Az elmúlt két évben több mint 70 ritkaságot adtak ki CD-n" - mutatott rá Vashegyi György.
A honlapjuk szerint a budapesti előadással párhuzamosan a Palazzetto Bru Zane produkciójában kerül színre a párizsi Opéra Comique-ban Bizet A gyöngyhalász című műve, Nürnbergben pedig Rossini Tell Vilmosát játsszák.
Vashegyi György kifejtette, jelentős, hogy ebbe a sorozatba az Adriennel ők is bekerültek. Két napon át készítik a Harmonia Mundi forgalmazásában megjelenő album felvételét a hangversenyteremben, majd kedden este a három felvonásos darabot a közönség számára is bemutatják. A karmester hozzáfűzte, remélhetően 2014-ben folytatódik az együttműködés, egy Rameau-opera rögzítését tervezik.
A szerepeket francia anyanyelvű, a francia repertoárt jól ismerő művészek éneklik: a címszereplő Philippe Do mellett Gabrielle Philiponet, Jennifer Borghi, Philippe Talbot, Marc Barrard, Nicolas Courjal, Jean Teitgen lép pódiumra. A felvétel és az előadás koncertmestere Simon Standage.
Étienne-Nicolas Méhul a glucki operareformot folytató, Webernek, Berlioznak, sőt Wagnernek is utat mutató muzsikus, Cherubini barátja és egyben riválisa negyvennél is több színpadi művet hagyott az utókornak.
A Hadrianus, Róma császára (később csak Hadrianus - Adrien) minden zenei szépsége és értéke ellenére sem futott be jelentős karriert, ennek oka az adott történelmi környezetben keresendő. A forradalom alatti és utáni Franciaország több politikai rendszere is a darab felforgató jellegére hivatkozva zárkózott el repertoáron tartásától.