Értekezés a próbabábukról a Bakelitben

A június 27-én a Bakelit Multi Art Centerben vendégeskedő Kompánia Színházi Társulat társrendezőjét, Lukács Lászlót kérdezte a bakelit.hu.

Az előadás a „Zseniális korszak” Művészeti Utazófesztivál (2011/2012) részeként keletkezett, mely egy olyan, Bruno Schulz ihlette programsorozat, melynek témája a nyitottság és teremtő képzelet. Miért pont Bruno Schulz?

Azért esett választásunk Bruno Schulz novelláira, mert bár témái, figurái a kelet-európai hászid zsidó népi élethez, és hagyományokhoz kötődnek, gondolataik a közép-kelet-európai miliőből fakadnak, azt tükrözik. A társulatot elvarázsolta Schulz világa, a Fahajas Boltok c. novella kötetben, valamint a szerző rajzaiban megjelenő mitikus, csodákkal teli világ. Ezért kapta az egész programsorozat is a Schulz egyik novellájával azonos címet, mert a „Zseniális korszak” szerintünk az ember életében a gyermeki teljesség időszaka, melyben a csodák megjelenése természetes. Egy olyan periódus, amikor legaktívabban fordulunk a környező világ felé: minden benyomás befogadásához a teremtő képzelet cselekedete kapcsolódik, minden lépésnél mítoszok születnek. Az előadás ennek a kreatív dinamikus látásmódnak a visszakeresését kísérli meg.

A Kompánia Színházi Társulat egy független alternatív színház, mely rengeteget dolgozik nemzetközi projekteken. Miért tartjátok fontosnak a nemzetközi együttműködést?

Mert a saját kultúrádról a legtöbbet mindig másokon keresztül tanulsz meg, közelebb jutsz a gyökereidhez, ha nem csak a saját kultúrádat tanulmányozod, hanem kapcsolatban állsz más hagyománnyal is. Patris Pavis szerint a színházban alkalmazott antropológiai tekintet azt jelenti, hogy mint idegenre tekintünk saját színházi kultúránkra, és minden eseményét összefüggésbe hozzuk a kultúra megváltozott helyzetével. A Kompánia számára fontos a színház antropológia és már alakulásától kezdve foglalkozik színház antropológiai kutatásokkal a Back to Babylon nemzetközi alkotó műhelyen keresztül.

Milyen nemzetközi együttműködés van már a társulat mögött, és milyenek a jövőbeli tervek?

2004-ben hívtuk életre a Back to Babylon Nemzetközi Stúdiót, mely kutatási céllal fog össze kísérletező együtteseket és alkotókat, a világ különböző részeiről. A kutatómunka eredményeit hét produkció és húsznál is több workshop és 6 tanulmányút formájában dolgoztuk fel eddig. Az elmúlt évek során a stúdió tevékenysége két meghatározó, egymást kiegészítő irányba halad: az egyik a Közép-Kelet-Európa programsorozat, a másik a Dél-Kelet-Ázsia projekt.

A Közép-kelet Európa programsorozat meghatározó kutatási témája Közép-Európa aktuális történelmi és társadalmi  vonatkozásainak vizsgálata. E témában 2008-ban készítettük első szerzői előadásunkat, a Találkozások középen-t szlovák-cseh-magyar együttműködéssel, amit lengyel partnerekre bővülve 2009-ben a Visegrad Fund segítségével a Senkiföldje komplex eseménysorozat követett egy színházi előadás, egy dokumentumfilm fesztivál és egy képzőművészeti alkotótábor keretében. Ennek folytatása a 2010 nyarán Bruno Schulz novelláiból készült előadás, és a „Zseniális korszak” Művészeti Utazófesztivál, melyet a Visegrádi 4-es országaiban számos alkalommal láthatták a nézők 2011/2012 évadban.

A kazincbarcikai, prágai, koperi fesztiváloknak köszönhetően 2009-ben elindult a Dél-Kelet-Ázsiai kapcsolatok kiépítése, 2011-ben kapcsolódtak hozzánk csoportok Dél-Indiából és Dél-Koreából. Hosszú távú partnerünk ebben a thaiföldi Moradokmai Iskola és Színházi Központ. Legutóbbi együttműködésünk, a 2012 Thai Kulturális Fórum volt, amely egy egész hónapos kulturális programsorozatból állt, számos gastro-színházi esttel, thai hangszerbemutató koncerttel, hagyományos thai tánc tréninggel és Kompánia-Artus-Moradokmai közös produkcióval. Következő együttműködés augusztus 10-én lesz, egy thai-magyar nagyszabású koncert formájában, amelynek a Magyarországi Thai Nagykövetség a fő támogatója, és amelyen számos kiemelkedő hazai zenész és néptáncos is fellép. Decemberben pedig a Kompánia vendégül látja a koreai Art3 Theatre színészeit és a híres Noreum Machi együttest.

Fotók: bakelit.hu

A Bakelit Multi Art Centerbe az „Értekezés a próbabábukról” című előadást hozzátok. A darab nem új, hiszen 2010-ben volt a bemutatója. Hogy fogadta a darabot a közönség, a sajtó és a szakma? Milyen visszajelzéseket kaptatok?

Az előadást eddig több mint 20-szor játszottuk, Magyarországon és Közép-kelet Európában (Szlovákia, Csehország, Lengyelország). Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk eddig, mind a közönség és a szakma részéről. A Prágai Nod/Roxy Színházban több interjút is készítettek velünk, nagyon lelkes közönség fogadott minket, és részben ennek a sikeres szereplésnek köszönhető a július eleji visszahívás, egy másik előadással. Szlovákiában is sok új kapcsolatra leltünk, a V4-es Találkozások c. nemzetközi fesztiválon, ahol szintén felkeltettük a színházi szakma érdeklődését az ilyen fajta színház iránt. Leginkább „álom színháznak” és „vizuális színháznak” tituláltak minket.

Mit kell tudni az előadásról?

Azt hogy, nem kell “tudni” semmit. A legjobb, ha a néző saját asszociációira koncentrál, nem próbálja intellektuálisan értelmezni az előadást, hanem érezni, és megélni a történteket itt és most. Ahogy mi is „éltünk” Schulz karaktereivel, világával, a munkafolyamat alatt, és ahogyan mi is fokozatosan építettük fel saját világunkat, karaktereinket és történetünket, az ő történetéből.

Az előadás egy összművészeti produkció, többek között magyar és szlovák díszlettervezők és képzőművészek is dolgoztak rajta. Mi a darab díszletvilágának különlegessége?

Az egyik különlegessége ebben a kulturális színességben rejlik. Nagyon izgalmas volt számunkra a különböző kultúrák találkozása, és kölcsönös hatása. A lengyel, zsidó, magyar, és szlovák kultúra, mind érzékelhető nyomot hagytak az előadáson. A díszlet és jelmez világa is ezt a találkozást tükrözi. Másfelől pedig, Schulz kitűnő alapot nyújt a díszlettervezéshez, mert annyira erős a képi világa. Csak rá kell ’ hangolódni,’ élni a világában, és aztán nekilátni a saját elképzelések megvalósításához.

Az alkotók több országból származnak. Milyen nyelvű a munkafolyamat és milyen nyelvű maga az előadás?

Az előadásnak nincsen szövege, így a nyelvi kérdés egy másik szinten jelenik meg. Hangok, artikulátlan szövegek, halandzsa nyelven elmesélt történetek, titkos érthetetlen üzenetek univerzális “nyelven” vannak jelen.

A munkafolyamatot természetesen kicsit megbonyolította és meghosszabbította a fordítás, de mivel az Egy Vers Színházával már több mint 8 éve működünk együtt, nagyon jól összeszoktunk, és a munkában át tudjuk hidalni a nyelvi akadályokat. Sőt, valójában, azt gondolom, hogy egy alkotói folyamatban, a nyelvi vagy kulturális különbségek lényegtelenné vállnak, hiszen ha meg tudunk egyezni egy közös célban, akkor könnyű megérteni egymást.

A darab szintén egy nemzetközi együttműködés eredménye, hisz az Egy vers színház (PL), és a Kompánia Színház színészei (HU), Henrietta Szalayova színész (SK), Tomás Soldan dramaturg (CZ), Krzystof Zylinski rendező (PL), Soňa Bellérová díszlettervező (SK), Börcsök Anna, Lukács Máté, és Zsabokorszky Lili képzőművész (HU), Michał Wawrzyniak (PL) és Heppes Miklós zeneszerző, (HU) és Lukács László (HU) közös projektje. Mennyire nehéz összeegyeztetni egy ilyen népes társaságot, hogy a projekt megszülethessen?

Néha mi magunk sem értjük, hogyan sikerül végül mindent összehozni, de eddig mindegyik esetben jól mentek a dolgok. Sőt, az, hogy ilyen sokan vagyunk, máshonnan jövünk, más háttérrel rendelkezünk, még talán sokszor jobban is működik, mert az ilyenfajta munka nagyobb koncentrációt igényel, mindenki nagy figyelemmel kell, hogy bekapcsolódjon a közös alkotásba, másképp lemarad valamiről.

Az előadást többször is bemutatásra került már. Milyen aktualitást tartogat 2012-ben és kinek ajánlanád?

Az előadás valóban sok állomást élt már meg bemutatása óta, legutóbb a nyitrai fesztiválon játszottuk, most a Bakelitben fogjuk bemutatni, és azután Lengyelországba (Lublini V4-es fesztivál) illetve Ukrajnába (Drohobyczi Schulz Fesztivál) visszük.

Az előadást ajánlom azoknak, akik szeretik a nyitott műveket, akik erős képekre vágynak, amiket talán nem lehet azonnal megérteni, csak hazavinni és később megfejteni az üzenetüket, a hatást, amilyennel bizonyos jelenetek, képek, vagy zenék hatottak, és aztán összerakni saját történetünket.

forrás: bakelit.hu

Kompánia Színházi Társulat:

Értekezés a próbabábúkról

(HU, SK, CZ, PL)

/kortárs színház/
- Bruno Schulz novellái alapján –

Rendező: Krzy­sztof Zylin­ski (PL)

Dramaturg: Tomás Sol­dan (CZ)

Zene: Michał Wawrzy­niak (PL), Hep­pes Miklós, Lukács László

Szereplők:

Lukács Mihály
Mózes Zoltán
Mayer Zita
Hantos Násfa
Henrieta Szalayova
Lukács László
Heppes Miklós
Kemény Rozália

2012. június 27. 20 óra

Bakelit M.A.C.