Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet megjelenteti a 2010/2011-es évadot összefoglaló számot is. Közleményt olvashatnak.
Az OSZMI KÖZLEMÉNYE:
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2012-ben hatvan éves. Intézményünk már alapításakor feladatául kapta, hogy a magyar színházi élet eseményeit dokumentálja, a színházi előadásokkal kapcsolatos adatokat feldolgozza, az előbb kartonokon, később számítógépes memóriákban rögzített tényeket rendszerezze és hozzáférhetővé tegye.
Kezdettől foga arra törekszünk, hogy az érdeklődőknek hiteles adatokka tudjunk szolgálni, és megkönnyítsük számukra a tájékozódást. Egyedi, ezért némiképpen esetleges kiadványok után immár harminc éve, hogy a Színházi Évkönyvet lényegében ebben a formában jelentetjük meg.
Számítógépes fejlesztéseinknek köszönhetően 2008-tól az évkönyvben közölt adatok egy része a szinhaziadattar.hu honlapon is olvasható. Azóta minden alkalommal fel kell tennünk a kérdést: szükség van-e még a hagyományos formában való megjelenésre. Igennel válaszolunk ismét, és ez nem egyszerű ragaszkodás valamilyen tradícióhoz, hiszen nem megszokásból, hanem racionális okok miatt kezdünk neki minden évben az új kötet szerkesztésének. Elsősorban azért, mert az Évkönyvben megjelentethetünk sok olyan adatot is, amelyek az interneten még nem érhetőek el. Legalább ennyire fontos azonban az a körülmény is, hogy egy évad szervesen összetartozó esemélyeint és tényeit zárt időkeretbe foglalni komoly segítséget jelent annak, aki nem szeretne elveszni a számára kezelhetetlenül nagy adatrengeteg sűrűjében. Azt gondoljuk, hogy a könyv és a számítógép békésen megfér egymás mellett, kiegészítik egymást.
Ennek az Évkönyvnek van egy dvd melléklete, amely nemcsak megismétli a nyomtatott könyv tartalmát, de részletezi a szereposztásokat is, továbbá olyan anyagokat tár az érdeklődő olvasó elé, amelyeket nyomtatott formában nem tudnánk megtenni. Kiadványainkból, kiállításainkból kaphatnak ízelítőt, valamint az évadhoz kötődő események közül idézünk fel néhányat. A könyv és a lemen ilyen értelemben összetartozik, ám aki érzelmi vagy praktikus okokból csak az egyiket kívánja megtartani, az is szinte tlejes lenyomatát kapja egy olyan évadnak, amelyben a sok bizonytalan körülmény ellenére a magyar színház még a korábban kialakult gyakorlat szerint prosperált.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.