Július 1-én, vasárnap 20 órától az Örkény Színház Örkény István egyperces novelláiból készült előadását tekinthetik meg a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán, a PIM Nyári Fesztivál keretében.
Az Örkény Színház a PIM-ben:
Az előadás kapcsolódik a PIM Mi mennyi – Örkény István 100 éves című kiállításához. A tárlat látogatható 2012. december 31-ig.
Jegyek vásárolhatók a Múzeum jegypénztárában (kedd-vasárnap 10.00-18.00; +36 1 317 3611/203), valamint interneten a Jegymester (www.jegymester.hu) oldalon.
Az előadások szabadtéren zajlanak, rossz idő esetén az esőnapon kerülnek megrendezésre. Jegyeket abban az esetben váltunk vissza, ha az időjárás miatt az előadást az esőnapon sem tudjuk megtartani.
Esőnap: július 2. - Közreműködik az Örkény Színház társulata. - Jegyár: 3000 Ft
Örkény és egy színházi ember - Egy egyperces levél Várkonyi Zoltánnak:
1976. IV. 3-án
Kedves Zoli!
Illendőnek tartom neked bejelenteni, hogy a Kulcskeresők kéziratát egyik pesti színházunk elkérte. Én ennek érdekében egy lépést se tettem, kötelességemnek éreztem azonban, hogy veled ezt közöljem, nehogy idők múltával ez is félreértésekre adjon okot. E levelet épp e félreértések tisztázására, barátságunk megmentése érdekében írom neked. A mi korunkban a barátságot az élet egyik legnagyobb ajándékának tartom. Sok barátom van, tíz körömmel kapaszkodom beléjük, és elmondhatom, hogy húsz év alatt mindössze egy olyan barátot vesztettem, akit becsültem és szerettem. Nagyon rosszul esne, ha te lennél a második. Mi nemcsak térben lakunk közel egymáshoz, hanem ízlésünk, humorunk, ritmusunk, eddigi életünk sok baja, öröme: rokon. Közös hasznunk is származott ebből; nemcsak az, hogy átsétálgattunk egymáshoz egy pohár italra és őszinte beszédre, hanem hogy két olyan munkasikerrel is megajándékozhattuk egymást, mint A holtak hallgatása és a Vérrokonok. E barátság nem bennem, hanem csak tebenned szűnt meg, és csak a Kulcskeresők szolnoki bemutatója után. Ezért persze én vagyok a felelős, viselem is a következményeket, tehát nem téged hibáztatlak, sem a magam szerepét nem óhajtom szépíteni. Megértem háborgásodat, annál inkább, mert én is piknikus alkat vagyok. De épp ezért megtanultam, hogy ítéleteimben ne az indulataimra hallgassak, mert ezek néha átrajzolják a valóságot. Hadd tisztázzam tehát, mentségemül, hogy voltaképpen mi is történt. Én akkor regényt írtam, se kedvem, se merszem drámát írni, mert féltem, hogy négy látványos sikerre nem tudnék ráduplázni. Szolnoknak épp ez volt a vonzása. Először is, mert vidéken még megbukni se katasztrófa, tehát nem kockáztattam semmit. Másodszor: előre adták a pénzt, és elég sokat; márpedig én három év alatt két gyerekemnek teremtettem otthont, és jól tudod, hogy ez mibe kerül. Ha úgy véled, hogy a Vígszínházban a pénz dupláját is megkereshettem volna, tévedsz, mégpedig azért, mert nem ismerted a darab első változatát. Neked még a harmadszor javított, utolsó előtti változat se tetszett – az elsőt, mely sokkal rosszabb volt, visszaadtad volna. Mi egy kihalt nemzedék szerencsés túlélői vagyunk, ameddig vagyunk; ne veszítsük el egymást. Harminc év az egyik serpenyőben, egy vidékre adott darab a másikban ekkora kilengést mutat? Már nincs sok évünk hátra. Én nem akarok úgy elmenni innen, hogy barátokból lett ellenségeket hagyjak itt magam után. Jusson eszedbe, amit én írtam le, és te szólaltattál meg: a Bokorok marakodnak, hajba kapnak, átkozódnak, de sohasem hagyják el egymást.
Ölel Pista
Az emlékkiállításról:
Megtekinthető: 2012. április 6-tól december 31-ig. - Így ajánlják a szervezők
A centenáriumi kiállítás Örkény István életműve előtt tiszteleg. Bemutatja az életút főbb állomásait, műveit, középpontba állítva az író Egyperces novelláit
A jómódú polgári családban született, gyógyszerész és vegyészmérnöki diplomát szerzett, ámde írói ambíciókat dédelgető fiatalemberből a háborút, hadifogságot megjárt, az 50-es évek végén kényszerű hallgatásra ítélt, majd a 60-as 70-es években világhírű szerzővé, alkotó művésszé váló embert.
„Arról, hogy mi a groteszk” Örkényt olvasva tanulhatunk legtöbbet.
A kiállítás Örkény legnépszerűbb műveit, az Egyperceseket és a világ számos színpadán bemutatott, máig játszott abszurd drámáit állítja középpontba, azokon keresztül mutatja meg írói filozófiáját, groteszk látásmódját. A kiállítás látványát a világhírű Tóték című művének fő motívuma, a dobozolás ihlette. A látogató az életrajzot bemutató első terem után egy dobozlabirintusba jut, ahol rátalálhat kedves egyperceseire, miközben feltárulkozik a rendkívül röviden és tömören, sokszor filozofikus mélységgel megfogalmazott örkényi groteszk világ. A feje tetejére állított világot szemlélve a közönség magára ismerhet, mindennapi szorongásait, rémületét oldhatja nevetés közben. Egy-egy szöveg újraolvasásakor rádöbbenhet arra, hogy ezek ma is aktuálisak, semmit nem vesztettek érvényességükből, és érezheti, hogy írójuk is otthonosan mozogna mai világunkban.
Örkény számít olvasóira, amikor egyperceseiben – a szokásosnál jobban megdolgoztatva képzelőerőnket – a „közlés minimumát nyújtja és a képzelet maximumát várja” tőlünk. Ugyanígy a kiállítás is számít a látogatók aktív részvételére, felfedező kíváncsiságukra.*
Mennyi? Harminchárom. Mi harminchárom? Mi mennyi?
Örkény István százéves – jegyezzük meg, és ünnepeljük őt egész évben!
Annak, akinek nem elég az egypercesekből:
Forrás: Színház.hu, PIM