A Tolna megyei születésű operaénekes és operettsztár, Sárdy János (1907-1969) alakját idéző kiállítás nyílik szerdán a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban.
Az október 30-ig látható, Utam muzsikálva járom című tárlat a művész születésének 100. évfordulóján, Dunaföldváron rendezett kiállítás felújítása - mondta az MTI-nek Lovas Csilla, a kiállítás rendezője. A mostani bemutató, amely a földvári anyag mellett a nagykónyi Sárdy-emlékszoba gyűjteményéből és az Országos Színháztörténeti Múzeum dokumentumaiból merít, harminc tablón ismerteti meg a pályáját operaénekesként kezdő, de elsősorban film- és operettszerepeivel ismertté vált művész életútját.
A múzeum kiállítóterében láthatók lesznek bútorai, amelyeket özvegye ajándékozott szülőfalujának, Nagykónyinak, fellépőruhája, harmóniuma, sminkkészlete és a színészbarátok hozzá írt sorai is. A kiállítás egy magát szegény sorból felküzdő ember pályáját mutatja be, akit ma leginkább az ismét népszerűvé váló, régi magyar filmekből ismer a közönség - mondta a kiállítás rendezője. A látogatók hallhatják a kántortanítóból operaénekessé vált Sárdy hangját is: a felvételeken többek közt Kálmán Imre Bajadér című operettjének, Kacsóh Pongrác daljátékának egy-egy részlete és egy Schubert-dal szólal meg a művész előadásában. A kiállítás megnyitóján a szekszárdi Magyarnóta-kedvelők Baráti Körének tagjai énekelnek. Sárdy János 1938-tól 1958-ig volt az Operaház tagja, majd a Fővárosi Operettszínház társulatában kora legnépszerűbb operettszínésze lett, miközben több filmben - a Mágnás Miskában, a Kalotaszegi Madonnában, a Leányvásárban - is emlékezeteset alakított; 1963-ban Érdemes művész kitüntetést kapott.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.