A musical-opera első része Báthory Erzsébet férjének, Nádasdy Ferencnek a halálával végződik, a kettejük jelenete zárja le a felvonást. Benedekffy Katalin és Zöld Csaba mesélt a szerepéről.
Zöld Csaba mesélt:
Szép ez a búcsúzás - azt jelenti, hogy ez mégiscsak boldog házasság volt?
Zöld Csaba: A problémák, a háború okozta agresszivitás és összeférhetetlenség ellenére kiderül, hogy mégiscsak erős kötelék volt az általam játszott Nádasdy gróf és felesége, Báthory Erzsébet között. És ez a szép a történetben, ettől irodalom, hiszen a történelmi tények ilyen kis árnyalatokban nem mutatják meg ezeket a részleteket. Ezeket az apró nüanszokat a szerzőink teszik hozzá, ami nagyon szép ívet ad a kapcsolatuknak.
Milyen érzés történelmi darabban játszani?
- Mindig izgalmas megeleveníteni a kinagyított történelmi pillanatot. Az külön csodálatos, hogy ez ilyen formában történik meg az emberrel. Manapság, főleg Magyarországon, nagyon sok helyen nem részesítik előnyben az élő zenét, mindenhol playback-kel játszanak, itt pedig nagyszerű a zenekar, élmény velük énekelni. Egészen kivételes pillanat, nagyon örülök neki, annak pedig külön, hogy kolozsvári kollégákkal játszunk együtt, hiszen én eredetileg marosvásárhelyi származású vagyok.
A librettó szerint Nádasdy Ferenc Thurzó nádor látomásaként jelenik meg a második részben, és számonkéri a barátságuk elárulását.
- Örülök, hogy én énekelhetem ezt a dalt, úgy vélem, komoly üzenet a XXI. századnak is. Olyan világban élünk, hogy cserbenhagyjuk barátainkat, társunkat, az értékeinket, azokat az embereket, akik számítanak ránk. És ennek nem így kellene lennie.
Benedekffy Katalin mesélt:
Kati, te szintén erdélyi származású vagy. Báthory Erzsébet szerepében számodra mi a legizgalmasabb?
Benedekffy Katalin: Tudomásom szerint annak idején Tod Browing, az első Drakula-film rendezője hallott Báthory Erzsébetről, csak nem akarta, hogy filmjének a főhőse egy nő legyen, ezért választotta a Vlad Tepes-féle történetet. Ha akkor Báthory Erzsébetet használta volna főhősként, akkor ő ma egy "hollywoodi sztár" lenne. Érdekes módon volt már egy felkérésem egy másik, szintén Báthory Erzsébetről szóló feldolgozásra, csak sajnos az egy haláleset miatt nem jött össze. Én valóban hiszek abban, hogy Erzsébet egy koncepciós per áldozata lehetett, ugyanis a férje halála után óriási birtokokkal rendelkezett, egyedül volt, ugyanakkor az unokatestvére, Báthory Gábor fejedelem miatt is felmerülhettek aggályok vele szemben, ezért el kellett tenni láb alól. Szerintem felvilágosult nő volt, sok mindennel foglalatoskodott, emiatt abban az időben elég könnyű volt rásütni a boszorkányságot. Igazából csupán egy pap feljegyzései nyomán "ítélték el". Lehet, hogy követett el kegyetlenségeket, de semmivel sem volt kegyetlenebb, mint az akkori uralkodók.
Hogy építetted fel a figurát?
- Próbáltam megérteni az akkori nők világát. Erdélyi, székelyföldi születésű lévén sok vonatkozásban meg tudom érteni ezt a világot. A nagymamám jutott eszembe, nagyon sok esetben ebből merítettem. Székely nemesi család sarjaként abban az időben is tulajdonképpen a birtokok házasodtak össze, nem is igazán ismerte a férjét. Aztán később meghalt a férje, ő pedig egyedül nevelt föl három gyereket, és soha nem ment utána férjhez. Próbáltam párhuzamot vonni, hiszen ő is nehéz körülmények között nevelte a gyerekeket, világháborút is átélt, és akkoriban bizony nem volt könnyű egy magányos nő élete. De ez egy mai történet is, hiszen ma is van ármánykodás, ma is létezik politikai bosszú, napjainkban is ítélnek el embereket anélkül, hogy súlyos dolgokat követtek volna el. Helytálló történet tehát a mai világban is.
Készítette: Köllő Kata
Fotók: Kanyó Béla
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.