Bátyai Edina: "Én nem szeretek bratyizni"

Bátyai Edinával, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezető igazgatójával beszélgetett Rácz Judit a Színház c. lapnak. Szemléztük.

A Színház c. folyóirat cikkéből:

"A rendezvény 1931-ben nyitott egy passiójátékkal. Azóta a koroknak megfelelő metamorfózisokon ment keresztül, és mára a legjelentősebb nyári fesztivállá nőtte ki magát. Tavaly lett tehát nyolcvanéves, de közben 1939 és 1959 között, a háború és egyéb nehézségek miatt, húsz év kimaradt" - ismertette a szegedi szabadtéri rövid történetét Bátyai Edina. A ügyvezető elmondta, szellemiségét tekintve ez mindig klasszikus népszínház volt, és erről az útról szerencsére senki nem akart letérni. A fesztivál művészeti arculatát a művészeti vezető, Kesselyák Gergely határozza meg. "Annak pedig, úgy gondolom, nem a vezetőséget, hanem az előadások mondanivalóját és minőségét kell tükröznie" - fogalmazott.
A kérdésre, hogyan foglalható össze a fesztivál küldetése, így felelt: "Nagyon alázatosnak kell lenni a művekkel, alkotókkal, művészekkel és a közönséggel szemben. Ismernünk kell a közönség igényét, és nem azt kell kiszolgálni, hanem mindig egy kicsit „fölé lőni". Ez a művészeti vezető és az én életfilozófiám is. Az, hogy két hónapig a mi városunkban dolgozik egyszerre a legtöbb Kossuth-díjas, Liszt-díjas, Jászai-díjas és Érdemes Művész, beleértve a rendezőket, jelmez- és díszlettervezőket és vezető színészeket, már eleve magas minőséget garantál."
Bátyai Edina szerint a fesztivál vezetőinek felelőssége, hogy amit kínálnak, nyitottá tegye a közönséget az új iránt, és fejlessze a befogadóképességét. "Úgy gondolom, jó úton járunk, mert gazdaságilag ez az ország egyik legstabilabb nyári színháza, és mindig nagyon jó visszajelzéseket kapunk a közönségtől és a szakmától is" - mondta. Büszke arra, hogy az operát és az operettet is sikerült közelebb vinniük a fiatalok ízlésvilágához, amelytől ma már mindkét műfaj meglehetősen távol áll. "A hagyományokat természetesen tiszteletben tartva, ám modern, fiatalos koncepcióval valósult meg az igazgatásom kezdete óta több produkció is, így a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, a Turandot vagy éppen a Carmen. Bizonyíthatóan megnőtt a fiatalabb korosztály érdeklődése e két műfaj iránt a Dóm téren" - tette hozzá.

Az igazgató úgy látja, olyan egyensúlyt kellett megteremtenie, ami gazdaságilag és művészileg is megállja a helyét. "Tehát hiába álmodozom én arról, hogy III. Richárdot és Csongor és Tündét is játsszunk, ez itt nem megoldható. A tánc, az opera és a próza alacsonyabb előadásszámban megy, az operett, a musical és a rockopera biztosítja a megfelelő nézettséget. Ezzel tudunk variálni, de igyekszünk minden évben minden műfajt bemutatni" - ígérte.

34_batyai_edina_015Fotó: Schiller Kata, szinhaz.net

Bátyai Edina úgy véli, jelentős a stabil törzsközönségük. "Minden este készíttetünk felmérést - életkorról, kultúrafogyasztási szokásokról, származási helyről, preferenciákról stb. -, ezek a megbízható adatok számunkra a következő évad megtervezéséhez is szükségesek. Az elmúlt három év közönségadatainak összegzése nagyon érdekes tanulságokkal szolgál. A válság nálunk csak tavaly kezdett érződni. Évekkel ezelőtt a közönségünknek 64 százaléka volt nem szegedi. Büszkék vagyunk a turisztikai vonzerőnkre, mert ez a jegyvásárláson kívül igen jelentős egyéb bevételt biztosít a város számára. Mindenesetre úgy tűnik, a válság ellenére nem veszítettük el a közönség bizalmát, s bár 2011-ben 60 százalék alá csökkent a nem szegediek aránya, ez még mindig szép szám" - nyilatkozott. Hozzátette, a fesztivál büdzséje nem engedi meg, hogy a határon túlra is hirdessenek, ezért kevesebb a külföldi vendég, mindenesetre, válság ide vagy oda, tavaly is 92 százalék fölött volt a látogatottságuk. Bátyai Edina szerint óriási túlkínálat van ingyenes vagy filléres rendezvényekből, a Szegedi Szabadtéri Játékok pedig - bár évek óta nem emelték a jegyárakat - még mindig az ország legdrágább kulturális eseményének számít.
Az időjárással kapcsolatban elmondta, felkészülve várnak az utolsó pillanatig, folyamatosan tájékoztatják a közönséget, és ha sehogy sem lehetséges előadást tartani, esőnapot kínálnak. "Nyilván volna a nézőtér befedésére is mód, hiszen stadionokat is be szoktak vonni ideiglenes tetővel, de ez egyelőre az álom kategóriájába tartozik" - fogalmazott.
A kérdésre, mennyire tájékozódik hasonló fesztiválokról, így válaszolt: "Igazgatói kinevezésem előtt jelentős francia, német, olasz, balti államokbeli és romániai fesztiválokat tudtam végigtanulmányozni, és sok mindenre ott figyeltem fel. Ott is azt láttam, hogy a közönségre óriási figyelem irányul, nem véletlen tehát, hogy minden évben elvégeztetjük a már említett szociológiai felmérést a kultúrafogyasztásról, nézői elégedettségről. Nyilvánvaló, hogy egy bregenzi vagy salzburgi színvonalú fesztivál ugyancsak az álom kategóriája, hiszen egészen más költségvetésből dolgoznak, ugyanakkor azt is láttam, hogy nem minden a pénzen múlik. A szándék és a jó ötlet nagyon fontos. Úgy gondolom, kínálat és szemlélet szempontjából például a francia Chorégies d'Orange-tól már nem állunk nagyon messze. De a berlini komolyzenei fesztiváloktól sem vagyunk nagyon lemaradva"
Megemlítette, külföldi útjai során elsősorban logisztikában tanult nagyon sokat. "Szerintem egy fesztiváligazgatónak jó szervezési és rendszerlátási képességre van szüksége. Nagyon fegyelmezettnek kell lenni, és az önmagunk által felállított szabályokat következetesen be kell tartanunk. (...) A másik lényeges dolog, hogy én nem szeretek „bratyizni". Minden művésszel nagyon jó viszonyban vagyok, de bizonyos személyes határokat nem lépünk át. A baráti, hát még a rokoni kapcsolatok veszélyeztethetik a sikert. Sokkal egyszerűbb az élet kivételezések és részrehajlások nélkül. Külföldi útjaimon tanultam meg azt is, hogyan kell egy szponzorral vagy egy külföldi művésszel tárgyalni" - mondta.

A kérdésre, mit tart eredménynek és mit kudarcnak, így felelt: "Eredménynek azt tartom, hogy amit kimondok, az meg is valósul. Különösebb kudarcélményem nem volt, de ez attól függ, ki mit él meg kudarcnak. Haragot, rossz viszonyokat fenntartani rossz dolog. Ha valami nem sikerül, azt megpróbálom megérteni és tanulni belőle."
Bátyai Edina elmondta még, leginkább a technikai fejlesztést és az infrastruktúra javítását tartaná kívánatosnak, és szívesen emelné az előadásszámot is.

Rácz Judit interjúját a szinhaz.net-en olvashatják.

süti beállítások módosítása