Bessenyei István színművész, a szatmárnémeti Harag György Társulat nemrég kinevezett művészeti igazgatója mesélt terveiről a szatmári Friss Újságnak. Szemléztük.
Bessenyei István nem tartja kizártnak, hogy a Harag György Társulat egykori aranykora a közeljövőben megismétlődik. "Hogy mi volt az oka? Recept persze nincsen rá, de azt tudjuk, hogy az idők során idejött egy-két évfolyam (elsőként a teljes, 1953-as kolozsvári végzős évfolyam), olyan fiatalok, akik értették egymás nyelvét, helyre tudták tenni egymást. Kialakult egy rend, és ugyanakkor az igényesség jegyében egy számonkérés is mindenki irányába. Harag György irányításával létrejött egy nagyon jó csapat, amelyik egyébként már korábban elkezdett egymásra találni - hiszen már együtt, közös erővel álltak elé, hogy megkérjék, vezesse őket" - kezdte a beszélgetést.Bessenyei szerint érdemes elbeszélgetni az alapítókkal, hogy megértsék, mit jelent a közösségi szellem, az egy irányba való gondolkodás, az alázat, és egyéni érdekek, sérelmek helyett a közösségi érdek és a színház iránti alázat képviselete.
"Na most, miért mondom, hogy ez megismétlődhet? Abban a helyzetben vagyunk - és ez szerencse a szerencsétlenségben -, hogy egy fiatal rendezői évfolyam itt akar dolgozni. És bár én nem vagyok Harag György, lehetőséget akarok adni nekik arra, hogy ezt itt meg is tehessék. Az ő érdeklődésük már csak azért is nagy szerencse nekünk, mert amikor pénzhiány miatt nem tudunk az egész évadban neves rendezőket szerződtetni, jó megoldásnak tűnik ez az út. Úgy döntöttem, hogy kipróbálom ezeket a fiatalokat, és lehetőleg csak nagyon jól bevált, nagy nevekkel, meg szárnyaikat bontogató reménységekkel dolgozom, kerülve a középutat" - magyarázta a művészeti vezető. Hozzátette, külön szerencse a köztük lévő kor- és tapasztalatkülönbség is, mert így, ha kell, a fékjük is tud lenni, az ésszerűség és a közönség szolgálata érdekében bevállalja - ha arra van szükség - a „csúnya, konzervatív öreg” szerepét is.
Fotó: szatmar.ro
Bessenyei úgy látja, az ő dolga a társulaton belüli feszültségek rendezése, a fegyelem és a munkamorál helyreállítása, a belül még létező ellentétek feloldása vagy felmorzsolása, a „család” megóvása és működésének helyreállítása, ha kell, szigorral, de erőszakmentesen. "Az új emberekben, akik a meglévő maghoz csatlakoznak, pont az a jó, hogy úgy jönnek ide, hogy rajtuk nincs ott ennek az egésznek a sara. Nem hibásak semmilyen oldalon az eddigi konfliktusokért, és nem is érdekli őket. Azért jönnek, hogy színházat csináljanak, a szatmáriaknak. Nem áskálódni, feszültséget kelteni, kibeszélni jönnek, mert azt máshol is megtehetnék, ott is, ahonnan hozzánk átszerződnek. Egy ügy vonzza őket, egy hatalmas, nehéz, de csodálatos feladat: új életet lehelni valamibe, felfrissíteni egy feszültségektől terhes légkört, ráadásul egy nagyon nehéz helyzetben. És ez a nehéz helyzet, a költözés, ebből a szemszögből még hasznunkra is van, mert aki ilyenkor bevállalja, hogy idejön, arról az első perctől tudhatjuk, hogy elkötelezett, a kihívásoktól meg nem futamodó, elszánt szakember. Lusta nyereséghajhászok, a könnyen jött babérokat kedvelő kényelmesek messzire kerülik az ilyen helyzeteket" - mondta.
Bessenyei István tájékoztatása szerint a következő évadban az öt különböző műfajú nagyszínpadi bemutatót öt különböző rendező állítja majd színpadra. "Szinte elképzelhetetlen, hogy legalább egy-kettő ne találja el egy adott néző ízlését, akiért érdemes volt bérletet váltania. Nem lesz önismétlés, és ez a fontos. Azt lehet tapasztalni, hogy Európa- vagy világszerte is egy új színházi stílus kezd kialakulni, ami egy új életérzést képvisel, fejez ki" - véli.
Véleménye szerint feldarabolódik a közönség, nincs egységes hátterük azoknak, akik színházba járnak. "A színházak erre a rétegződésre sokféle választ tudnak adni. A nagyvárosiak követik a rétegződést, és egy-egy csoportot céloznak meg, „szakosodnak” a nézőkre: egyik csak vígjátékot játszik, a másik csak zenéset, a harmadik csak művészszínházat, az alternatívok meg kísérleti dolgokat, posztdramatikus színházat. Mi ilyen választ nem adhatunk és nem is szabad adnunk" - elemezte a helyzetet.
"Tartozunk a nézőinknek és a szatmári színjátszásnak azzal, hogy megpróbáljuk megőrizni a bérletrendszerünket. Ígéretet kaptunk, hogy jövőre lesz fűtés is, adottak a technikai lehetőségek, és az akarat is erre. Nagy könnyebbség az is, hogy az első bemutatónkat még a szokott helyen tarthatjuk meg, a régi épületben, és talán a bérleteit is itt játsszuk még ki, csak utána költözünk. De azután is mindent megteszünk a bérleteseink megőrzéséért. Küzdeni fogunk a nézőinkért" - ígérte Bessenyei István.