Erdélyország egyik legfelkapottabb stand-uposa, Zsók Levente biztos benne, hogy ma már nem elég egy erős "kissádámos" fellépés, hogy valaki befusson Magyarországon. Akik korábban legyintettek rá, ma már sztárolják. — Lapszemle, Gabay Balázs írása a mno.hu oldalán
Mostanra rájött, hogy Hajós András miatt sem fogja elvégezni az egyetemet, inkább főzni tanul majd. Addig pedig marad a kultúrotthon vezetése Csíkdánfalván, és a székely Facebook kidolgozása.
– Gondolta volna, hogy a Nemzeti dallal kezdődik a karrierje?
– Nem. Azon a bizonyos rendezvényen egyébként el szerettem volna szavalni a Nemzeti dalt, de picit félresikerült. Úgy terveztem, hogy egész életemben szavalni fogok, ezzel keresem majd a pénzt. Első osztálytól kezdve jártam szavalóversenyekre, sokszor meg is nyertem azokat. Ebből azonban nem lehet megélni, így nem tudok elégszer hálát adni Istennek, hogy ama bizonyos alkalommal elrontottam a verset, és belebonyolódtam egy stand-upba. Elkezdtem haknizni járni, de kis idő múlva mélypontra kerültem, és igazából a Szomszédnéni noszogatására keltem csak fel a padlóról.
– Kit kedvel jobban a Szomszédnéniből: Béfét, vagy Téeszt?
– Béfé (Bálint Ferenc, a szerk.) egy ideig távolságtartóbb volt, de aztán összehaverkodtunk. Téesz (Tóth Szabolcs, a szerk.) volt a Médiabefutó című tehetségkutató házigazdája, így vele már korábban is jó barátságba kerültem. Kihez állok közelebb? A kérdés gyakorlatilag olyan, mint ha arra lenne valaki kíváncsi, kit szeretek jobban: aput vagy anyut…
– Több mint egy évig együtt lakott a Dumaszínház erdélyi szekciója itt, a Godot szomszédságában. Próbára tették a lakótársak türelmét Felméri Péterrel és a Szomszédnénivel?
– Komoly Showder Klubos házibulikra került sor. Amikor a dumaszínházasokkal valahol eluntuk magunkat, akkor a buli végén többnyire a mi lakásunk felé vettük az irányt. Elnézést, mikor is jelenik meg ez az interjú?
– Vasárnap. Miért kérdezi?
– Csak mert Petinek szervezünk egy meglepetésbulit péntekre, aztán nem szeretném, ha innen értesülne róla…
– Nem csinálunk beharangozót a bulinak…
– Köszönöm.
A cikk folytatását, valamint részleteket Zsók Levente egyik előadásából itt nézhetik meg .