Az Ördögkatlan Fesztiválon Risque Zéro című előadásukkal fellépő Compagnie Galapiat egy hat fiatalból álló cirkuszi társulat, akik amellett, hogy előadásukkal járják a világot, saját fesztivált (Tant qu’il y aura des mouettes / Amíg lesznek sirályok) is szerveznek Langueux-ben. A társulatról, az előadásokról és a fesztiválról kérdezte Pál-Kovács Ramóna a társulat egyik tagját, Lucho Smitet.
A társulat tagjai egy helyen végeztek (Centre National des Arts du Cirque/ Nemzeti Cirkuszművészeti Iskola). Hogyan jött a közös előadás ötlete?
2007-ben négyen voltunk, akik egy társulatot akartunk alapítani, hogy megvalósítsuk az álmunkat: létrehozni egy előadást, amit Dél-Amerikában turnéztatunk. A cirkusziskolában jöttünk rá, hogy a cirkuszról ugyanazok az elképzeléseink, így a társulat létrehozása szinte magától értetődött. Aztán elég gyorsan csatlakoztak hozzánk ketten a következő végzős osztályból. Egy előadás kicsit olyan, mint egy közös gyerek..., a közös elképzelések gyümölcse.
Szoktatok más művészekkel is együtt dolgozni?
Gyakran megesik, hogy egy-egy produkciókhoz összeállunk más művészekkel, de ami a Risque Zérót illeti, ez elég ritka.
Mi a véleményed a cirkuszi életről? Változott az elmúlt évszázadokhoz képest?
Manapság a cirkuszosok többsége már nem sátorban, hanem színháztermekben játszik. Ugyanúgy, többségük felszámolt a nomád életvitellel, és letelepedett. Mi úgy döntöttünk (ha úgy tetszik, vettük a bátorságot, hogy kockáztassunk), hogy sátorral a hátunkon, az úton éljünk; mint a hagyományos cirkuszok. Az utazás egyike azon okoknak, amiért az egészet csináljuk, és pillanatnyilag annak örülünk, hogy kiélhetjük gyermeki énünket.
A Risque Zéro előadásnak van egy kis története, ami valamiképpen keretezi az előadást. Hogyan értelmezhetjük ezt? A cirkusz lett színházivá, vagy inkább a színház lett akrobatikus? Mire számíthat a közönség?
A kortárs cirkusz egy olyan művészeti terület, ahol minden megengedett. A cirkusz sok területen merít más művészeti ágakból. A színház-, de ugyanúgy a táncművészet, a zene, a képzőművészet, az építészet, a festészet területéről... Itt mindenféle jelentéssel rendelkező elem vegyülhet. Ezért is örülünk nagyon, hogy egy olyan összművészeti fesztiválon léphetünk fel, mint az Ördögkatlan.
A Risque Zéro egy közös témára, a cirkusz egyik alapfogalmára: a veszélyre, a kockázatra épít. Ezt az előadást nem lehet egyféleképpen értelmezni, többféle olvasata is létezik. Minden művész a maga módján kockára teszi magát: az akrobata például leeshet, de a bohóc is kiteszi magát annak, hogy nevetségessé válik. Néhány ezzel kapcsolatos gondolatot akartunk színpadra vinni.
A társulat minden tagja játszik egy vagy több hangszeren. Hogyan integráljátok a zenét az előadásaitokba?
Elvileg a zene a porondon történő események szolgálatában áll, de ahogy telt az idő, elkezdett önállósodni, és manapság a játék igazi partnerévé vált. A felvételről szóló zene annyira merev! Mi az élő előadás mellett tettük le a voksunkat.
Dolgoztok-e valami új projekten, és ha igen, hogyan fogtok hozzá egy-egy új előadáshoz? Miből merítetek ihletet?
Egy új előadás elkészítésekor nincs bevett recept vagy forgatókönyv. A színházzal, vagy éppenséggel a zenével szemben mi nem tudunk már meglévő repertoárból válogatni. De előfordul, hogy ötleket merítünk szövegekből vagy partitúrákból. Végeredményben a cirkusz, mint ahogyan a tánc is, olyan dolgokat képes megmutatni, amiket szavakkal nem lehet kifejezni. Ami pedig az ihletet illeti, mindenkinek megvan a maga múzsája, nemde?
Pillanatnyilag nem dolgozunk közös projekten, mindenki párhuzamosan más artistákkal dolgozik. Ezek a projektek még alakulóban vannak, épp ezért nehéz is róluk mit mondani.
Ha jól tudom, nektek is van egy fesztiválotok, a Tant qu’il y aura des mouettes (Amíg lesznek sirályok). Mesélnél róla egy kicsit?
A Tant qu’il y aura des mouettes egy a Galapiat által 5 éve folyamatosan megszervezett fesztivál Langeux-ben, a bázisunkon. Egy olyan fesztivál, ahol cirkuszművészek és zenészek találkoznak és játszanak együtt. Művészek, akikkel évközben találkozunk utazásaink során.
A fesztivál célja, hogy előmozdítsa a találkozást a különféle művészetek, még pontosabban a cirkuszművészet mentén. Hogy ezt elérjük, sokat dolgozunk azon, hogy előkészítsük a helyi terepet, és bevonjuk a helyi lakosságot is. Most már az emberek minden szinten magukévá tették a fesztivált, így egy nagy család született.
A Risque Zéro előadásainak időpontjai: augusztus 2-5. minden este 19.00 órakor a kisharsányi focipályán felépített cirkuszsátorban.
Pál-Kovács Ramóna
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.