Idei harmadik bemutatóját tartja a Gyulai Várszínház, ami 50 éves fennállását azzal ünnepli, hogy régebbi sikerdarabokból is válogat. Az 1989-ben, Tompa Gábor rendezésében bemutatott Mórok című drámát ezúttal Csiszár Imre állítja színre Igó Éva, Blaskó Péter, Mihályfi Balázs, Balikó Tamás, Gáspár Tibor közreműködésével.
Székely János: Mórok – darabtörténet
A spanyol reconquista, a honvisszafoglalás utolsó állomásán, Granadában járunk, 1492-ben. Az Új Világ fölfedezésével más tárgyalási pozícióba került a hatalom: már nem látják gazdasági szükségét sem a mór jelenlétnek. Ezért ideológiába burkolt népirtásba fognak.
1956. október utolsó napjai, Kolozsvár. Ceaușescu populista nacionalizmusa segítségével országos politikai hatalomra kerül. Minden erővel igyekeznek eltántorítani a romániai magyar értelmiséget a forradalomhoz való csatlakozástól.
Erőszakos hittérítés, és beolvasztás kezdődik. A mór értelmiség utolsó fellegvárát, az egyetemet fölszámolják.
A nacionalizmus szárnyra kap, a romániai magyar értelmiséget betagozzák a román értelmiségbe. Megszüntetik a Bolyai Egyetem önállóságát.
Főhősünk, Husszein, mór egyetemi tanár / Szabédi László, romániai magyar költő, egyetemi tanár, a megmaradás érdekében föláldozza az értelmiségi lét egyetlen biztosítékát, a függetlenséget, és ezzel saját maga ellen fordítja a kétélű fegyvert. A megszüntetve megőrzés nem működik. A hatalom bedarálja a különállókat.
Sajtótájékoztatót tartottak:
A Mórok témája a kisebbségi probléma. Székely János darabja azt boncolgatja, milyen változások mennek végbe az egyénben, ha saját, kisebbségi közössége elveszíti alapvető jogait: hitének és nyelvének gyakorlását. A dráma történelmi párhuzamot von az ibériai spanyol-mór konfliktus és az 1956-os és 1959-es kolozsvári történések között. Az 1929-1992 közt élt szerző valamennyi drámája a kisebbségi magyarság megmaradásával foglalkozik, ezúttal talán még élesebben, önéletrajzi ihletéssel - vallják az alkotók.
A bemutató előtti sajtótájékoztatón Csiszár Imre rendező kiemelte, két dolog miatt is különösen aktuális lehet A Mórokkal foglalkozni: "A mű nagyon érdekes dramaturgiával von történelmi párhuzamot a mórok és spanyolok, valamint a romániai kisebbségi magyarok közt és mutatja be a sűrűn változó hatalmak és erőviszonyok közt érvényesülő Kelet-európai értelmiség helyzetét. Ahhoz, hogy az értelmiség megmaradjon és funkcionálni tudjon, sokszor kell hitet cserélni. A mű azt bontja ki, hogy e hitcserék során az ember hogyan tud mégis igaz és őszinte maradni, ami több esetben – mint itt is – tragédiába fullad" - fogalmazott a rendező.
A Mórok cselekménye párhuzamos idősíkokban zajlik, az első cselekményszál huszonnégy évet ölel fel (a háború elvesztésének pillanatától egészen a mór közösség teljes felszámolásáig), a magyar vonatkozású kolozsvári történet ideje pedig mindössze három év (1956-59-ig). A két egymást tükröző és erősítő történet során egy harmadik is kibontakozik, az, ami a főhős fejében zajlik. "Szabédi agya itt is van meg ott is van, egyszerre kell megvédenie magát, mint hithű baloldali költő, másrészt, mint népét fenntartani akaró mór" – magyarázta a sajtótájékoztatón a rendező.
"Ritkán adatik meg, hogy ilyen súlyos gondolatokkal ilyen mélységig lehessen eljutni, mindössze 4-5 hét leforgása alatt" – ezt már az Al-Rúmi emír, valamint Szabédi László szerepét játszó Mihályfi Balázs állította. Igó Éva Szabédi László feleségét játssza a darabban, akinek szembesítő és segítő szerepe egyaránt fontos. "Ez a nagyon értelmes és érzelmekkel teli nő kivételesen éles férfilogikával és érvekkel tud hatni férjére ebben a bonyolult helyzetben" – mondta a színésznő, hozzátéve, hogy számára ez egy komoly feladat.
"Nem véletlen, hogy 56’ az első kolozsvári kép időpontja" – vette vissza a szót a rendező -, "mert Romániában nincs megszállás, nem alakul ki forradalmi hangulat, megússzák a külföldi beavatkozást, és a főhős azért írja alá azt a petíciót, amivel a magyar forradalmat ellenforradalomnak titulálják, hogy nyugodtan és önállóságban élhessenek, ezzel óvva meg, mintegy búra alá téve a magyar kisebbséget. A másik 59’, ami nem csak Szabédi öngyilkosságának éve, hanem olyan kivándorlási hullám időpontja is, amikor a fiatalok, akik az egyetem elvégzése után nagy reményekkel maradhatnának ott tanítani, azon törik a fejüket, hogyan lehetne külföldre szökni, mert ott már a magyarok számára nem lakik az Isten” - magyarázta Csiszár Imre.
Az Achmedet, az öreg sejket alakító Blaskó Péter szerint „a szöveget képező ritmikus verses szöveget külön nehézség úgy átadni, mintha közvetlen beszéd lenne, mert ha a gondolatokat és érveket adjuk át a nézőknek, akkor a számító ütközések is értelmet nyernek”.
Székely János: Mórok
„Főhősünk, Husszein, mór egyetemi tanár / Szabédi László, romániai magyar költő, egyetemi tanár, a megmaradás érdekében föláldozza az értelmiségi lét egyetlen biztosítékát, a függetlenséget, és ezzel saját maga ellen fordítja a kétélű fegyvert. A megszüntetve megőrzés nem működik. A hatalom bedarálja a különállókat.”
A Gyulai Várszínház és a Thália Színház közös produkciója július 24-26. között látható a Gyulai Várszínház műsorán
Szereplők:
*Husszein Al-Rúmi emír Szabédi László költő, egyetemi tanár………………..Mihályfi Balázs
*Achmed, idős sejk …………………………………..Blaskó Péter
*Háfez, fiatal sejk ………………………………………Dolmány Attila
*Hasszán, fiatal sejk Benkő, kolléga, Szabédi tanítványa ………………….Karalyos Gábor
*Rachmán, sejk Balázs, unitárius pap……………………………………..Pál András
*Anvar, sejk Rudolf, lutheránus pap………………………………….Gáspár Tibor
Margit, Szabédi felesége …………………………..Igó Éva
(*a granadai arab egyetem muzulmán tanárai)
Jimenez de Cisneros, nagyinkvizítor ………….Balikó Tamás
Titkár, Jimenez állami helyettese………………….Újvári Zoltán
Érsek, Jimenez egyházi helyettese, később nagyinkvizítor…………………………………..Baj László
Szerzetes, beosztott inkvizítor………………………..Megyeri Zoltán
őrök, katonák, szerzetesek
történik:
1492 és 1516 között Granadában 1956 és 1959 között Kolozsvárt
súgó…………………………………………………Füle Béla
díszlet ……………………………………………..Szlávik István
jelmez………………………………………………Szakács Györgyi
zene ………………………………………………..Baj László
dramaturg – rendezőasszisztens……………Lengyel Noémi
rendező…………………………………………….Csiszár Imre
A Gyulai Várszínház bemutatója (esőnap: júl. 27.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.