Harmadszor üléseznek Hobóék a Művészetek Völgyében; a Magyar Hobológiai Társaság Vándor-Ló-Gyűlésének tíznapos konferenciája már túl is van az emberiség jövője szempontjából kulcsfontosságú ünnepi kérdéskör megtárgyalásán: mi mindenre hatott 50 év alatt a Rolling Stones? A java azért még hátravan: Hobo élete legnagyobb vállalkozását vezényli végig a kapolcsi Malomparton összesen tíz nap alatt.
- A Művészetek Völgyében múlt évben hét nap hétféle koncertet adtam, azok középpontjában a költészet állt: József Attila, Pilinszky János, Viszockij és Jim Morrison, volt Circus Hungaricus és Csavargók tízparancsolata is. Vagyok annyi éves, ahány vagyok, most idén életem legnagyobb vállalkozásába fogtam bele: tíz nap alatt tízféle koncertet adok. Délutánonként Sebők János zenetörténésszel beszélgetek, többek között a néger és a fehér bluesról vagy arról, miért szűnt meg a Hobo Blues Band, míg esténként zenélek. A Rolling Stones köszöntésén ugyan már túl vagyunk, de programon lesz még Jimi Hendrix, Tom Waits, a Doors, a Led Zeppelin és a Cream, lesz Viszockij, Vadászat-est, és sok Hobo Blues Band. Muzsikustársam lesz Póka Egon, Fekete-Kovács Kornél, Szakadáti Mátyás és Tornóczky Ferenc, továbbá Tátrai Tibor, Ferenczi György, Marosi Zoltán és Bűdy Szilárd, és még néhány meglepetésvendég. Majdnem mindent lejátszunk, amit a hetvenes évek vége óta játszottunk, legalább 170-180 számot - sorolja lelkesen Hobo.
A szombati Rolling Stones-napon már a délutáni beszélgetésen is kisebb nyári egyetem verődött össze, hogy hallgassa a sztorikat a világ legjobb rock and roll csapatáról, és arról, hogyan hatott anno Mick Jaggerék zenéje ideát, a vasfüggöny mögött: - 1964-ben a honvédségnél, több heti latrinatakarítás után sikerült kikönyörögnöm, hogy őrségbe osszanak. A novemberi éjszakában egy tizennyolc méteres toronyban ültem - volt egy géppuska és egy hatalmas reflektor, amivel a mezőtúri hatalmas búzatáblát kellett pásztáznom, hogy az imperialista kémek nehogy bejussanak a lőszerraktárba -, tranzisztoros rádiót hallgattam, amit az usánka alá bújtattam, csak az antennája kandikált ki. Nem volt semmi az életemben a kosárlabdán kívül, s bár előfelvétellel bekerültem az egyetemre, nem tudtam, a leszerelés után mi lesz velem. Akkor, ott hallottam tizenkilenc évesen A kis vörös kakast a luxemburgi rádió adásában. Csak annyit értettem a műsorból, hogy blues - én akkor azt hittem, az a dzsessznek valamilyen válfaja -, ám olyan zene volt, amihez foghatót addig még sosem hallottam - mesélte Hobo.
Elhangzott két korábban ebben a formában még soha nem énekelt dal is, magyarul: - Sosem szerettem angolul énekelni, az angollal amúgy is hadilábon állok, ezért fordítottam le ezt a két Rolling Stones számot is. Néha félresikerül a fordítás, de van, hogy pont így sül ki belőle valami jó. I'm watching my tv: őrzöm a tévémet - ebben a mai globalizálódott kultúrában például most kifejezetten találó ez a mondat.
És hogy mi ez az egész konferenciázó „alakulat" Hobo körül? - Mózsi Ferenc költő barátom, aki sajnos már nem él, alapította meg Amerikában - természetesen viccből - a First Hungarian Hobological Societyt. Ezt magyarítottuk. A „lovak konferenciájára" szamarak is jöhetnek, az öszvérek részvételéről még egyeztetek a muzsikustársaimmal - ironizált Hobo.
Azoknak, akik még csak ezután jutnak el Kapolcsra és Taliándörögdre, erős dupla is juthat Hobóból. Augusztus 1-én a Hangzó Helikon sorozatban este héttől Pilinszky-est lesz, este kilenctől pedig Vadászat. És lesz egy nap, augusztus 2. csütörtök, amikor Hobo a bandával csak a költészetnek él: József Attila, Allen Ginsberg, Jack Keruac, Faludy György és Pilinszky János verseit játssza. Bár sajnos nem tervezik a kiadását, Hobo és Bandája a tíz napos maratoni „lógyűlés" koncertjeit rögzíti is.
(kr)
Forrás: Művészetek Völgye