A Magyar Rádió humortörténete a rendszeres sugárzást követően - vagyis 1925. december 1-je után - rövid időn belül elkezdődött. A rádiókabaré első korszakának tehát az 1925 és 1943 közötti éveket tekinthetjük. A rendszerváltozás, majd a Petőfi Rádió 2007-es átalakulása és a Karinthy Színpad megszűnése azonban jelenetősen átrajzolták a magyar rádiós kabaré térképét. - Múltidéző lapszemle a divany.hu oldaláról.
1927-ben Petőfi születésnapjáról szóló énekes jelenet, 1928-ban Zilahy Lajos drámai játéka szerepelt a szilveszteri műsorban, de 1929-től már többórás kabaré hallhatott az ország éjfélig, illetve hajnali 2-ig. 1936-ban Kacagóversenyt sugároztak, 1937-ben híres múlt századi egyfelvonásosokat, 1947-ben Fábri Zoltán rendezte a farsangi revüt, az 1949-ben hallható Kancsal Parnasszuszt pedig Örkény István szerkesztette.
A rádiós kabaréműfaj aranykora a 60-as 70-es években jött el, bár Kaposy Miklós szerint ez egészen a nyolcvanas évek közepéig eltartott. Különösen kiemelkedő mérföldkő volt az 1974-ben először megrendezett Humorfesztivál, hiszen ekkor fedezték fel Farkasházy Tivadart, Boncz Gézát és Sinkó Péter is (aki a mai napig szerkeszti is a rádiókabarét). 1963-tól az Összetett Műsorok Szerkesztőségén belül létrejött a kabarérovat, amelynek élén Marton Frigyes, Szilágyi György és Kaposy Miklós álltak, egyszóval a kádári konszolidációban egyre nagyobb szerepet és teret kapott a rádiókabaré. A szilveszteri műsorokban mondták be először az áremeléseket, és ekkor valamennyivel szabadabban beszélhettek azokról a dolgokról, amikől máskor nem (például a nyugdíjakról, a különböző visszaélésekről, a pedagógusok helyzetéről, stb.)Mindez persze a politikai hatalom hallgatólagos egyetértésével történt, amely afféle biztonsági szelepként engedélyezte ezeket a műsorokat.
Marton Frigyes 1985-ben visszavonult, helyére Farkasházy Tivadar került. A rádiókabaré korábbi idillje azonban ekkoriban már széthullóban volt az ország romló gazdasági helyzete és az egyre feszültebb közhangulat miatt. Ezzel párhuzamosan a kabaréban is egyre élesebben ragadták meg a belpolitika és a hétköznapi élet fonákságait.
Kádár halála és rendszerváltozás után a rádiókabaréban is jelentős változások mentek végbe. Másfél évnyi zűrvazar után azonban Farkasházynak köszönhetően a rádiókabaré újra hozta az elvárt színvonalat, és a hallgatottságot is. Az évek során jöttek-mentek az emberek a rádiókabaré szerkesztőségében: 1990-ben távozott Verebes, ekkor jött Fábry Sándor, Déri János és Selmeczi Tibor. 1992 januárjától heti háromórányi adással jelenkeztek a hallgatók kérései nyomán összeállított Kabarécsütörtök élő műsorai.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.