16 év után szerződött Kaposvárról Miskolcra Kocsis Pál. A színművésszel - aki a Színikritikusok Díjának gáláját vezeti majd szeptember 16-án - a fidelio.hu készített interjút. Lapszemle.
Kocsis Pál az interjúban elmesélte, 1996-ban, rögtön a főiskoláról került a Csiky Gergely Színház társulatába, ami még akkor is egy "kivételes szellemiségű műhely" volt. A kérdésre, mennyire tudta alakítani a pályáját, elmondta, a színész egy társulatban szerepeket, feladatokat kap, ilyen értelemben nem ő találja ki magát, de a feladatokon belül persze igen. "Amit csináltam, én csináltam. Utólag végiggondolva, nekem Kaposváron leírhatatlanul nagy szerencsém volt. Rengeteg főszerepet eljátszottam - nem mintha ez lenne a lényeg, de ez például növelheti egy színész terhelhetőségét -, és voltak karakterfeladatok vagy zenések" - összegzett.
Úgy véli, hogy azok, akik annak idején vezették a színházat, színészekben is gondolkodtak. Amikor például Ascher Tamás rá osztotta az Erdőben Szomorovot, "öt év egyetemi képzést" kapott. "Visszafelé gondolva már tudom, hogy 2004-ig jól működött minden - persze akkor annyira még nem láttam, hogy romlik el, mert része voltam én is" - mesélt az okokról. "Úgy gondolom, nem a színház romlott el akkor, hanem a hozzá való viszonyulás. És nem is a közönség, hanem a város fordult el szép lassan a színházától. Először csak egy ismerős ismerőse mondott valamit az általános nemtetszésről, aztán iskolákban kezdtek arról beszélni, hogy nem ezt, és nem így kellene játszani. Egyszercsak köztudott lett, hogy a fél önkormányzat, aztán még nagyobb hányad azt gondolta, ők képviselik a város véleményét, és szerintük az nem jó, ahogy mi színházat csinálunk" - árulta el.
Fotó. fidelio.hu
A társulatról úgy fogalmazott, nagyon erős közeg volt, "gyilkolt és szeretett". Mindenért meg kellett küzdeni, és ez sok mindent felemésztett. Kocsis Pál úgy látja, ez a megfelelő frissítésekkel elkerülhető lett volna. "A legtöbbet azonban az vette ki, hogy kilenc éven át folyamatosan készenlétben álltunk a változásra. Ép ésszel ebbe csak belefárad az ember, még ha jó társaságban is van. A legpusztítóbb pedig az volt, ami közben belül történt: Mohácsi Jánosnak mentek neki közülünk többen - éppen annak, aki megpróbált mindent megtenni ezért a társulatért. Szóval nem kívülről morzsoltak fel minket - elsősorban nem kívülről, legyen akármilyen hányatott sorsa is ennek a társulatnak az utóbbi években" - nyilatkozta.
"Azért jöttem el, mert az igazgató felmondott nekem. S persze, összefügg, mert nem hallgattam el a véleményemet. Rátóti Zoltán azt várta, hogy teljes odaadással fogadjam el őt, ami azonban szakmai okok miatt nem ment" - tette hozzá.
Első miskolci évadával kapcsolatban úgy véli, sok minden más lesz, mint eddig. "A miskolci évadot figyelemfelkeltőnek gondolom, semmint túlzóan súlyos kezdésnek. Ugyanakkor markáns társulat látszik alakulni, tele szimpatikus kollégákkal, ígéretes rendezőkkel: lesz munka, lehet színház" - zárta a beszélgetést Kocsis Pál.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.