Nyolcvan esztendős korában meghalt Moszkvában Pjotr Fomenko legendás orosz színház- és filmrendező - jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
„Az életből nem szabad törölni semmit. Ha újabb szerelemmel találkozol, ez még nem jelenti azt, hogy a régi szerelmedet el kell felejteni. A veszteségek, hibák, balszerencsék, olykor kudarcok drágábbak számomra a sikernél. Igaz, a balszerencse-keret nagyon kemény és rövid."
Az 1950-es években kezdődött, hatvan éven át tartó munkássága során olyan orosz klasszikusokat rendezett a színpadon és a kamerák előtt, mint Tolsztoj, Csehov, Gogol vagy Puskin művei, a szovjet írók közül Andrej Voznyeszenszkij és Alekszandr Tvardovszkij darabjai. Szívesen vitte színpadra francia szerzők alkotásait is, köztük Moliere Mizantrópját vagy Camus Caliguláját.
A világ számos országában rendezett, köztük Ausztriában 1992/93-ban a Salzburgi Ünnepi Játékokon. 2003-ban meghívták Párizsba, hogy a Comédie-Francaise színpadára állítsa Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij Erdő című színművét franciául. Az előadás lenyűgözte mind a közönséget, mind a kritikusokat. Közkedvelt vendége volt a zágrábi színházi világfesztiválnak.
Az 1932-ben született Fomenkónak első rendezői alkotásait betiltotta a szovjet cenzúra, a moszkvai színpadok zárva voltak előtte, ezért 1971 és 1981 között Leningrádban (ma Szentpétervár) és Tbilisziben kapott alkalmazást. Az egyik tbiliszi premier után rendezett banketten nem volt hajlandó Sztálinra üríteni poharát. Felállt és csak ennyit mondott: „Nem fogom megtenni.”.
1981-ben lett az orosz művészeti akadémia professzora, ahol orosz színészek, rendezők nemzedékeit oktatta.1993-ban saját színházat hozott létre Pjotr Fomenko Műhelyszínháza néven. „A színészek szörnyűek, halálosak és gyilkosok, de én imádom őket, csodálatosak és gyönyörűek” – mondja saját tanítványairól Fomenko. „Fomenko egyfajta természeti elem, természeti jelenség, anomália. Paradoxális személy. Nemhiába kedvenc szavai a „de” és a „habár”. Nagy színész és provokátor” – véli Pjotr Fomenko egykori tanítványa, Szergej Zsenovács színházi rendező.
Megkapta az összes lehetséges orosz művészeti díjat.
Halála előtt Puskin Borisz Godunovjának új színpadi adaptációján dolgozott.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.