Kubik Anna színészi pályáját Jászai Mari-díjjal, Alternatív és rendes Kossuth-díjjal ismerték el, idén Budapest díszpolgárává választották, a Pesti Magyar Színház társulata pedig Kaszás Attila-díjra jelölte. A művésznővel a Magyar Nemzet készített interjút. Lapszemle.
Kubik Annát a Magyar Nemzet elsőként Sütő András: Advent a Hargitán című darabjából készült népszerű előadásról kérdezte, amelyben a színésznő Árvai Réka szerepét játszotta a Nemzeti Színházban a 80-as évek végétől. "Az az előadás emblematikussá lett azóta. Kétszázszor játszottam Árvai Réka szerepét, minden előadás ünnep volt. Nemcsak azért, mert akkoriban politikai vonatkozásai voltak, hanem ez az előadás majdnem hogy a rendszerváltás előszele volt" - mesélte Kubik Anna. Felidézte, hogy a bemutatóra nem engedték át Magyarországra az írót, és tüntetés volt a nézőtéren: fél órán keresztül zúgott a taps. "Farkasszemet néztünk a közönséggel, nem akarták abbahagyni a tapsot, mi pedig nem hajoltunk meg, tiltakozásul. Voltak, akik kinn ragadtak, nekik egy tanárnő olvasta fel a művet a Tiszatáj című folyóiratból" - idézte fel az eseményeket.
Kubik Anna azt is megosztotta, mikor döntötte el, hogy színész lesz: "Nyolcadikosként jutottam el a székesfehérvári színházba, ahol A kőszívű ember fiait láttuk. Sorsfordító volt ez az előadás az életemben. Akkor döntöttem el, hogy nem akarok orvos lenni. Ha a színpad olyan hatalom, ahol értékekről lehet beszélni, mint a becsület, erkölcs, tisztesség, család, hagyomány, akkor nekem nincs is más utam" - fogalmazott.
A főiskola utáni Nemzeti Színház-beli kezdetekről így beszélt: "Vámos Lászlónak az volt az elve, hogy teher alatt nő a pálma. Sok pályakezdő évekig csupán mellékszerepeket játszhat. Nekünk, Bubik Istvánnal a Nemzeti Színházban szinte az ölünkbe hullottak a nagy szerepek. Évi négy-öt főszerepet játszattunk. És megadatott, hogy olyan színésznagyságoktól tanulhassunk, mint Agárdi Gábor, Sinkovits Imre, Kállai Ferenc, Őze Lajos. A mai napig nem értem, hogy kerülhettünk rögtön ilyen kitüntetett helyzetbe."
Az időközben Magyar Színházra keresztelt teátrumról - melynek néhány év kihagyással azóta is tagja - így szólt: "Bizakodunk, csak az Úr a megmondhatója, hogy mi lesz velünk. Fájdalmas lenne, ha ez a színház kimúlna, ilyen múlttal és ilyen bázissal, ennyi nagyszerű fiatal kollégával. Harcolunk és dolgozunk" - fogalmazott Kubik Anna.
A színművésznőt nagyon meglepte, hogy társulata Kaszás Attila-díjra jelölte. "Mostanában nagyon szigorú voltam a társulattal és önmagammal kapcsolatban is. Mindig közös játéknak tekintettem a színházat, és szerintem ezt a felelősséget mindenkinek át kell éreznie. Épp emiatt az elmúlt hónapokban sokszor nem mentem el szó nélkül dolgok mellett. S ez a sok szavazat volt a válasz. Nagyon megható" - mondta Kubik Anna, aki szerint lényegtelen, ki nyer. "Idáig eljutottam, hogy a kollégáim, a szakma érdemesnek tart erre az elismerésre, s nekem ez mindennél többet jelent. Különösen ma, amikor hullnak szét a közösségek, és a szakma is" - tette hozzá.
Kubik Anna úgy véli, egy színésznek sokkal több a dolga annál, mint hogy este héttől tízig különböző szerepeket játszon el. Fájó szívvel látja, hogy egyes feladatok kikoptak, mint például megőrizni, terjeszteni, gazdagítani nemzeti kultúránkat, tanítani, nevelni az ifjúságot.
Végezetül Kaszás Attiláról emlékezett: "Alattunk járt a főiskolán. Szinte rögtön felfigyeltünk rá. Tisztán emlékszem egy március 15-ei műsorra, ahol először hallottam szavalni. Hitelessége és szenvedélye rögtön magával ragadott. Évekkel később Vidnyánszky Attila a Pesti Magyar Színházban rendezte a Téli regét, ő vendégművészként játszotta a férfifőszerepet. Rengeteget tanultam tőle, sokat segített abban például, hogy hogyan küzdjem le az izgalmamat. Szerepépítéseiben végtelen összhangban volt nála a tudatosság és az ösztönösség aránya. Jól irányította önmagát, a körülötte játszókat. Felelős, igényes színész volt, mégis csibész, szeretni való kölyök maradt" - árulta el Kubik Anna.
Az interjú az mno.hu-n olvasható.
Kubik Anna az MTI-nek is mesélt:
A színésznő véleménye szerint a Kaszás-díjnak külön rangot ad, hogy a színészeket kollégáik választják a jelöltek közé. "Az az örömöm már megvan, ami miatt nagyon jó ez a díj, hogy a kollégák javaslatára szemeltek ki négyünket, és bármelyikünk kapja, ez már hatalmas öröm így is. Már maga a jelölés is megtisztelő" - fogalmazott.
Pályájáról szólva felidézte, hogy szinte a női szerepek teljes repertoárját végigjátszotta, számára legfontosabb alakításai között Júlia (Shakespeare: Romeó és Júlia), Melinda és Gertrudis (Katona: Bánk bán), Tünde (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Portia (Shakespeare: A velencei kalmár) szerepét, Sütő András Advent a Hargitán című darabjának Rékáját és Szörényi-Bródy István, a király című művének Réka-figuráját, valamint Brecht Kaukázusi krétakörének Gruséjét említette. A Kamaraszínháznál töltött időkből pedig Yerma- (Garcia Lorca: Yerma) és Jelena Andrejevna-alakítását (Csehov: Ványa bácsi) idézte fel, valamint a Gyulán, szabadtéren játszott Shaw-darab, a Szent Johanna címszerepét emelte ki.
Kubik Anna a Magyar Színházban Háy János Háromszögek és Berg Judit Rumini című darabjában látható, a következő évadban pedig Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című meséjét mutatják be. Vendégként is gyakran játszik, a veszprémi Pannon Várszínházban például A kőszívű ember fiai című előadásban Baradlaynét. Mint mondta, Székesfehérvárra készül, ahol Herczeg Ferenc Bizánc című drámájában Irene császárnét alakítja.
Kubik Anna rengeteg tévéfilmben játszott, a legbüszkébb közülük A tanítónőre, de a Különös házasság és a Gyökér és vadvirág is kedves számára. "Nagyon szeretném, ha ez a tévéfilmes korszak visszajönne" - mondta, hozzáfűzve, hogy korábban számtalan rádiójátékban is szerepelt. "Remélem még visszatér az az időszak, hogy pályánk minden ágát-bogát művelhetjük" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a versmondás is nagy szerelem számára, amelyet a mai napig művel, sok meghívásnak eleget téve, külföldön is. Szólt a közszolgálati televízió Lyukasóra című műsoráról is, amely szeptembertől folytatódik.
Önálló estet tervez
A színésznő beszélt önállóest-tervéről: Fedák Sári "Te csak most aludjál, Liliom..." címmel megjelent emlékiratai alapján a színésznő viszontagságos életét szeretné színpadra vinni. Mint mondta, a kötet izgalmas korszakot dolgoz föl, egy nem mindennapi élet története ismerhető meg. A színésznőt hol azért ítélte el a közvélemény, mert kommunistának, hol mert fasisztának tartották, saját állítása szerint pedig egyik sem volt - mondta Kubik Anna. "Nagyon izgat a történetben, hogy lehet félremagyarázni egy életet, milyen könnyen címkézzük meg egymást egy fotó vagy pletyka alapján" - fogalmazott.
Forrás: Mti, Magyar Nemzet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.