Tíz éve, 2002. augusztus 29-én hunyt el Marton Frigyes kétszeres Jászai Mari-díjas rendező, kiváló művész, a Rádiókabaré alapítója, a Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója. - Budapest, 2012. augusztus 27., hétfő (MTI)
1928. június 17-én született Budapesten. Már gimnazistaként, üzemi fellépéseken próbálgatta, mivel lehet a közönséget megnevettetni. 1950-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol egy osztályba járt az akkor még rendezőnek készülő Krencsey Mariannal, valamint Kalmár Tiborral, a Vidám Színpad későbbi főrendezőjével. Marton volt azoknak az iskolai pamfleteknek az egyik szerzője, amelyek gyilkos humorral vették célba a főigazgatót és a tanárokat, többek között Major Tamást. Major nem sértődött meg rá, sőt később Marton rádiókabaréiban is nagy sikereket aratott.
1954 és 1958 között a Pécsi Nemzeti Színház, majd a budapesti Vidám Színpad, 1959-től 1962-ig a Petőfi Színház rendezője volt. 1962-től 1985-ig a Magyar Rádióban dolgozott rendezőként, rovatvezetőként és szerkesztőségvezetőként. Ő alapította a Rádiókabarét, 1969-ben a Rádió Kabarészínházát, munkatársaival 1974-ben elindította a Humorfesztivált - mindezek nagy népszerűségre tettek szert a hallgatók körében, egyben meghatározták a magyar humor útját a következő évtizedekben.
Marton Frigyes neves írókat, színészeket csábított a mikrofon elé, és megszülettek a Krahácsiak, a Hónap hírei, a Lujza és Jenő. Munkássága nyomán a közügyeket érintő fanyar, ironikus, belülről bíráló kabaré idővel egyfajta nemzeti sajátosság lett, hozzájárult ahhoz, hogy a politikai légkör az 1960-as évek közepétől valamelyest oldódjon. "Intézményesített feszültség-levezetőként" Marton volt a politikai kabaré nagymestere, egy kollégája találóan így jellemezte: "Szenvedélyesen kereste a viccben a politikát és a politikában a viccet".
1965 és 1974 között ő rendezte a színész-újságíró focirangadókat (SZÚR) is, amelyek mindig telt házat vonzottak a Népstadionba. 1970-től tíz éven át volt a Mikroszkóp Színpad főrendezője, majd 1980-tól - Komlós János utódjaként - a teátrum igazgatója. Minden mikroszkópos premier - az estek betetőzéseként színpadra lépő Hofi Gézával - telt ház előtt ment. A rádiótól és a színháztól végül 1985-ben saját kérésére megvált, és nyugdíjasként kiköltözött Leányfalura.
Marton Frigyes munkásságát kétszer ismerték el Jászai Mari-díjjal (1968, 1974), az érdemes művész címet 1978-ban, a kiváló művészi elismerést 1985-ben kapta meg. A Magyar Rádió vezetése által alapított Karinthy Frigyes-emlékgyűrűvel elsőként őt jutalmazták 1975-ben.
2002. augusztus 29-én halt meg Budapesten. "Nem való hozzá a könny, nem is igen látta őt szomorúnak senki" - búcsúztatták kollégái a Farkasréti temetőben. A Rádiókabaré "atyja" emlékére 2005-ben Marton Frigyes emlékdíjat alapított az Újbuda Baráti Kör Egyesület, ezt minden évben egy olyan művésznek és egy olyan közéleti személyiségnek ítélik oda, aki a társadalmi problémák iránt tanúsított empátiával, toleranciával és a díj névadójához méltó humorral végzi tevékenységét.
2010 szeptemberében egykori lakóhelyén, az újbudai Lecke utcában emléktáblát avattak Marton Frigyes tiszteletére. Trunkó Barnabás humorista beszédében így emlékezett rá: "Ő maga élete során egy sort sem írt, a mikrofon elé is csak indokolt esetben állt, de a mai humoristák mind az ő köpönyegéből bújtak elő".
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.