Szabadidős szerelem-színház avagy egyetemisták Zsámbékon

Szombaton és vasárnap este a k2 Színház ifjú tagjai lépnek fel Zsámbékon '...volt egyszer egy Helené' című nép-meséjükkel.

Az alkotók ajánlója:

„Ki mondja meg, mi isteni, mi nem és mi van a kettő között?
Az ember csak azt látja, hogy az istenek játszanak -
Bármikor ellent mondhat a jövő a múltnak.
Esztelenek, kik az erényt háborúban szerzik!
A fegyverek nem szüntetik meg a halandók bajait.
Ha vitáinkban csak a vér döntene, városainkban
Örök háború dúlna. Így Trója is állna még,
Ha szavakkal döntik el vitás dolgodat, ó, Helené..."

Valamikor nagyon-nagyon régen, amikor a világot még Héraklész oszlopai határolták, és mindenekfelett az egymással viszálykodó, kegyetlen Olümposzi istenek uralkodtak, élt a napsütötte Szicíliában egy nagy költő, akit úgy hívtak: Stesichoros. Hát ez a Stesichoros egy szép napon fogta magát, és egy gyönyörű énekben megénekelte, hogy a világ legszebb asszonyának, spártai Helenének, a trójai háború tulajdonképpeni casus bellijének úgy istenigazából semmi köze sem volt a trójai háborúhoz. Vajon miért? Természetesen ennek hátterében is isteni ármánykodások keresendők... ha hiszitek, ha nem, ez a Stesichoros rájött a titok nyitjára: Parisz annak idején nem az Aphrodité által az aranyalmáért cserébe felkínált Helenét szöktette meg Spártából, hanem a fent említett szépséges istennőre féltékeny, bosszúéhes Héra egy Helenéhez megtévesztésig hasonlító képmást teremtett, és Parisz a Helené-klónnal kelt útra azon a baljós napon, amikor megszöktette őt Meneláosz király udvarából, az igazi Helenét pedig Hermész felkapta, és Spártából egy pillanat alatt a messzi Egyiptom varázslatos földjére röpítette, és úgy otthagyta szegényt, mint a sicc! - ilyen egyszerű ez a történet. De száz szónak is egy a vége: Helené ártatlan volt.
Ez a mókás mese megtetszett egy másik nagy költőnek, akit pedig úgy hívtak: Euripidész. Hát ez az Euripidész gondolt egyet, és nem papírra vetette Helené című drámáját? De még mennyire, hogy vetette! Van benne fordulat, sírás, nevetés, filozófia és még egy egész dobozra való dramaturgiai bonbon, vagyis minden, ami egy jó meséhez szükségeltetik...
Aki nem hiszi, járjon utána!

Szabadidős szerelem-színház - interjú a rendezőkkel:
Benkó Bence és Fábián Péter a Kaposvári Egyetem színész szakos hallgatói az iskola mellett írnak, rendeznek, szerveznek, összefognak egy csapatot, szóval színházaznak. Akkor is, mikor kijönnek a színházból.
Hogyan alakult a K2 színház? Milyen indíttatásból?
fp: 2010 nyarán…
bb: 2009-ben már, nem?
fp: Nem, 2010 volt. Nyár.
bb: Annyi csak, hogy csinálni akartunk valamit nyáron.
fp: Unatkoztunk, nem bírtuk ki színházcsinálás nélkül. Úgy döntöttünk, hogy írunk egy darabot,és megcsináljuk, Bence lejött Szekszárdra, beültünk a Borozóba, és kitaláltunk. A téma megvolt,néminemű aktuálpolitikai vonatkozásokkal. Igen, először kell a téma, a kérdéskör, ami érdekel minket. Egy téma, és utána jön a többi.
bb: Az osztálytársainkat kérdeztük meg, hogy van-e kedvük – persze ingyen – nyáron dolgozni. Igent mondtak. Egy hétre elvonultunk Rákoskertre egy elhagyatott családi házba, éjjel-nappal próbáltunk.És megcsináltuk a Magyar monoszkópot.
De itt más szerepekben találkoztok a saját osztálytársaitokkal… hogy viszonyulnak ehhez?
bb: Már három éve együtt dolgozunk, ismerjük egymást, és kialakult egyfajta bizalom. De nem csak osztálytársakkal dolgozunk, hanem például a mostani másodévesekkel is. Elfogadnak minket, mint partnert a munkában.
fp: Rögtön az elején elmondtuk, hogy miért és hogyan szeretnénk ezt csinálni.
bb: Inkább közös munkára invitáljuk azokat az embereket, akiknek a suli mellett szabadidejükben van kedvük dolgozni.
fp: Nem mi találjuk ki,hogy mi legyen, inkább csak terelgetjük a dolgokat különböző irányokba. Itt nincs vizsgakényszer, nem kell „teljesíteni”, és ez jó hatással van mindenkire. Semmi nem kötelező.
Mikor dolgoztok? Hiszen egész nap suliban vagytok, vizsgákra készültök, tanultok, próbáltok…
bb: Éccaka.
fp: Ez komplikált. Az a szabály, hogy nem hivatkozhatunk a k2-re, ha iskolai kötelezettségekről vanszó. Éjszaka próbálunk. Órák után.
Mi az irány? Van meghatározott iránya ennek a munkának vagy hobbinak
bb: Kialakulóban… nem érzünk igényt arra, hogy egy bizonyos irányba tartsunk. Nem fogalmaztunk meg kereteket. Nem is vagyunk annyira kiforrottak, hogy jellegzetes legyen, amit csinálunk. Az eddigi három előadásunk mind nagyon különböző volt.
fp: És ezt szeretnénk is tartani: sokfelé menni, és kipróbálni magunkat a legkülönfélébb formákban,stílusokban. Tanulunk, ahogy az egyetemen. Ez ilyen magánszorgalom, ha úgy vesszük. A szabadidőnkben is tanulni akarunk. Mindenfélét.
bb: A monoszkóp egy jelenetfüzér volt.
fp: Ugyanarra a témára különböző formanyelveken készítettünk jeleneteket, és ebből állt össze egy előadás, a szerkezete elég laza volt, csak a közös téma tartotta össze. Volt benne ének, báb, doku-színház (internetes dokumentumokból szerkesztettük össze a vitaműsort), filmeztünk is hozzá.
bb: A Sziszüphosz más volt: mi akartunk írni egy témáról, a saját nyelvünkön akartunk beszélni a mai színházi helyzetről.
fp: Bevallottan Zeitstück volt: azonnali visszacsatolás egy kialakult helyzetre. Minden szónak súlyavolt, mert konkrétan reflektált egy helyzetre.

Térjünk át a jelenre: min dolgoztok most?
bb: Euripidész Helené című „szerencsés kimenetelű tragédiáját” írtuk át.
Miért választottátok a Helenét?
bb: Karsai György tartott nekünk egy görög színház és dráma kurzust, és nagy hatással volt ránk,ahogyan a Helenét elemezte. Mindenképp a görögökkel akartunk foglalkozni, kipróbálni, hogy hogyan lehet „a görög drámát” működtetni.
fp: Először is meg kellett találni a megfelelő görög drámát a témához, ami érdekelt minket (ami pedig nem más, mint a hazugság mechanizmusa a történelemben).
bb: Ki miért hazudik, ki teheti meg, hogy hazudik, van-e joga bárkinek is mások nevében hazudni.
fp: És ki szenvedi el ezeket a hazugságokat. Mert a trójai háború annak okán tört ki a mítosz szerint,hogy Párisz elrabolta Helenét, és 10 éven keresztül ezért harcolt az egész görögség Agamemnón és Meneláosz vezetésével a trójaiak ellen. Euripidész azt a kevésbé ismert mítoszváltozatot veszi alapul drámájához, amely szerint Helené sosem járt Trójában, csak egy hasonmásáért dúlt a háború, mialatt az igazi Helené Egyiptomban raboskodott. A dráma azt a kérdéskört tárgyalja, hogy visszatérve Spártába Meneláosz és Helené hogyan tudják ezt a nép felé közvetíteni.
bb: Az utolsó egyharmadát kihúztuk. Hozzáírtunk egy jelenetet, ami …
fp: … a Spártába tartó hajón játszódik.
bb: Ez érdekelt: hogy mi van a hajón hazafelé.
fp: Az eredetit is lecsupaszítottuk, a szöveget magát is leegyszerűsítettük, hogy ne legyen benne fölösleges mellébeszélés. Az isteni szférát próbáltuk mellőzni, hogy az emberi tényezőre helyezhessük a hangsúlyt. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy a történésekben ártatlan ember hogyanszenvedi el a történelem viharait. A másik izgalmas téma a hatalmától megfosztott vezető.
bb: Nem csak egy van ebben a történetben, nem csak Meneláoszt, hanem Theoklümenoszt is látjuk minden méltóságától megfosztva.
Mi a műfaja a Volt egyszer egy Helenének?
fp: „Hagyományszerűen” mindig adunk egy hülye műfajnevet.
bb: Azért nép-mese, mert meg akartuk találni azt, hogyan lehet általános érvényű gondolatokat találni ebben a történetben, ami nem csak a hellén népre vonatkozik, hanem minden népre. Akára magyarokra is. És ha már…, akkor arra gondoltunk, hogy a magyar népmeséhez nyúlunk, mint műfajhoz, ezért kerültek bele az előadásba magyar népi, népzenei motívumok (siratóénekek).
fp: Illetve az egésznek a keretéül szolgáló mesét a kar vagyis a nép szájába adtuk. Ez a szöveg a magyar népmese toposzait és formáit használja.
Mekkora szerepet játszik a zene az előadásban?
bb: Próbálunk az élőzenével is kísérletezgetni: a Monoszkópban Babits Húsvét előtt című versét énekelték country stílusban. A Sziszüphoszba Horváth Szabolcs írt zenéket, ahogyan most a Helenében is ő vezeti a zenés próbákat. Ő segít abban, hogy megtaláljuk az utat, hogyan fér bele ízlésesen ebbe a történetbe a magyar népzene…
fp: … ami az áthallások kiskapujaként funkcionál.

Az interjút Szemerédi Fanni készítette.

k2 színház
...volt egyszer egy Helené
nép-mese
Mesélik:
Szakács Hajnalka - HELENÉ
Horváth Szabolcs - MENELÁOSZ
Domokos Zsolt - TEUKROSZ
Piti Emőke - SZOLGA
Borsányi Dániel - HÍRNÖK
Rácz Panni - THEONOÉ
Jerger Balázs - THEOKLÜMENOSZ
Dobó Enikő, Sodró Eliza, Pallagi Melitta - KAR
Jelmeztervező: Domokos Barbara
Rendező: Fábián Péter, Benkó Bence