A kecskeméti Katona József Színház Buborékok című produkciója kapta a legjobb előadás díját a a Thália Színházban szombaton véget ért Vidéki Színházak Fesztiválján. A kecskeméti teátrum igazgatójával, Cseke Péterrel a Magyar Nemzet készített interjút. Lapszemle.
Cseke Péter szerint a Buborékok ízig-vérig mai történet, mai jellemekkel, figurákkal, ám olyan nyelvezeten íródott, amelyet le kellett porolni. Ezért kérte fel az előadás megrendezésére Mohácsi Jánost, aki a mához tudja közelíteni az ilyen darabokat. Az igazgató elmondta, a színészek nagyon szeretik az előadást, mert mindegyikük alkotótársnak érezhette magát a próba alatt.
A "színházi életben is tetten érhető szekértáborokkal" kapcsolatban a direktor leszögezte, a színházban a művészetről kell beszélni, nem arról, ki hová teszi az ikszet. "Kicsi a szakmánk, egy nagyvállalat üzemegységnyi embere, mintegy 3000 ember. Ha beszélünk az írástudók felelősségéről, akkor beszélnünk kell a színházcsinálók felelősségéről is: ez a 3000 ember egy olyan jelentős szegmensét határozza meg a kultúrának, ami a színházi jelenen túlra is terjed, mert hiszen a gyerekeket is elhozzák a színházba, és ők lesznek vagy nem lesznek később a színházszerető közönség. A színházban mindenféle pártoskodásnak meg kell szűnnie: amikor egy ország nehéz helyzetben van, miért volna könnyebb helyzetben a kultúrája?" - tette fel a kérdést.
Hozzátette, az sem eltagadható, hogy a színházi életben egy nagy – generációs, szemléletbeli – váltás is zajlik, ami nehézségekkel, frusztrációkkal jár.
"Előnye is van: egy nagy tisztulást is hoz, jelenleg ez zajlik a szakmánkban. Ha minél inkább szakmaiabb ez a tisztulás, akkor igazán jó: ha a jó rendezőket, a jó színészeket nem hozza hátrányba. Tudjuk egymásról, ki jó, ki kevésbé, ha felmegy a függöny, minden kiderül: mindenki látja, mi egy jó előadás, mi egy jó rendezés, mi egy jó alakítás. A közönség is, csak nem tudja úgy megfogalmazni a miérteket" - fogalmazott Cseke Péter.
Fotó: Máté Péter, mno.hu
Az igazgató elmondta, a kecskeméti színház kiemelt státust kap, de szerinte ezzel nem lesz több pénzük. "Az ideális az volna, ha a költségvetésünk abból indulna ki, hogy a társulat fejlődésére, a repertoár megújítására mennyit kell fordítani, majd a színház fenntartásához szükséges összeget hozzárendelnék a költségvetésünkhöz. De most így kell főznünk, a legjobb helyzetet kell megtalálnunk: olyan darabokat kell bemutatnunk, amelyre lehetőségünk van" - vázolta fel a helyzetet.
Hozzátette, a színház épületét legutóbb 26 éve renoválták, de akkor sem nyúltak a tetőszerkezethez, emiatt a színház többször beázott, aminek a nyomait évekig csak eltakarták. Ennek következménye az lett, hogy a két páholyfolyosó leszakadt. Saját erőből kellett megcsináltatniuk: a díszlet- és jelmezköltségeket kellett ezért megkurtítani. "Mindenesetre egy jó időre ezt a problémát megoldottuk, a színházunk most kezdi visszakapni az igazi szépségét, nem ketyeg időzített bomba a színházban, legalábbis az oldalában nem. A tetőszerkezet továbbra is gond, remélem, az önkormányzat majd valahogy segít. Ha az ember akar, akkor mindenféléket kitalál, mindent úgy intéz, hogy a közönség ne azt érezze, hogy nemsokára nem lesz díszlet, se jelmez, és majd gyertyákkal fogunk világítani" - hangsúlyozta Cseke Péter.
A direktor beszámolt arról is, hogy a kecskeméti társulatot meghívták Londonba. "Április 28-án játsszuk majd a West Enden az Egérfogót, múlt évi bemutatónk volt. Londonban hatvan éve folyamatosan megy ez az előadás, a nagy jubileumba bizonyos előadásokat különböző nemzetektől meghívnak. Egy német, egy cseh előadásról tudok, velünk, kecskemétiekkel tárgyalnak még, egész közel jutottunk a szerződéskötésig, megvan már az időpont. Húsz évre visszamenőleg megnéztem: magyar prózai társulat nem játszott Londonban, ráadásul a West Enden. Ez egy nagyon nagy dicsőség nekünk, hogy minket választottak, nagy várakozással tekintünk az előadás elé" - zárta a beszélgetést Cseke Péter.