'A vaskor nem tart soká' - Hírek az Újszínházról

Míg ifjabb Hegedűs Lóránt lelkész teret adna A hatodik koporsónak, Dörner György a Vígszínháznak ajánlotta a darabot. Bordán Irén színésznő szerint pedig jó, ha van otthona a magyar irodalomnak. Hírek az Újszínházról.

Bordán Irén az Új Színházról - a Magyar Hírlap interjújából

“Háromszor hét évet töltöttem Amerikában. (...) Amikor visszajöttem, nagyot változott a világ körülöttem, kis Amerikában éreztem magam. Némi elidegenedést érzékeltem a kollégáimon, régi barátaimon. Az én történetemtől elvonatkoztatva, úgy látom, hogy itthon törvényszerű, hogy periférián lévő, akár tíz-húsz éve mellőzött színészek egy idő elteltével felbukkannak” – fogalmazott Bordán Irén.

“A nagyon vágyott dolgok szerintem ideák, mindig a jelent kell értékelni, és amiben éppen benne voltam, azt szerettem a leginkább. Jelenleg is igen értékes felkészülési folyamatban vagyok, Nyirő József Jézusfaragó-emberét próbáljuk, és Szőke István rendező igyekszik bennünket kinyitni” – tette hozzá a színésznő, aki elárulta, miután már évek óta nem dolgozott, boldogan ment az Újszínház hívására.

“Nem foglalkozom semmiféle megosztottsággal, a pletyka szintje pedig számomra nem létezik. Kizárólag a munkám érdekel. Az azonban zavar, sőt felháborít, hogyan éreznek vagy formálnak jogot magukban emberek arra, hogy pecséteket üssenek másokra. Ez is mutatja szerintem, hogy mennyire elveszítette a világ a szakralitását, ugyanis egy szakrális ember ilyet nem tesz: vagyis hogy bárkit ilyennek vagy olyannak bélyegezzen. Ez felháborító, sőt vérlázító, hogy a végletekig kikészítenek, sárba taposnak másokat. Ha az emberekben több szakralitás, lelkiismeret lenne, akkor pontosan tudnák, hogy a világ dolgai úgy működnek, hogy minden visszaüt. A gondolat, a szó, a cselekedet az univerzum megfelelő helyén rögzül. Ebben a kapzsi, kemény, anyagias világban az emberek végsőkig ragaszkodnak az anyagi javakhoz, a pénzhez. Hiszek abban, hogy a mostani vaskor nem tart soká, elindult az elrugaszkodás a felemelkedés a fény, az aranykor felé” – fejtette ki Bordán Irén, aki úgy látja a színház nagyrészt átpolitizált idehaza, de ez mindig is így volt. “Miért ne lehetne otthona a magyar irodalomnak, miért ne lehetne egy új színfolt ezen a magyar színházi palettán? Miért kell értelmetlen gyűlöletet sugározni? Én azokban az emberekben, akikkel az Újszínházban együtt dolgozom, nem érzek gyűlöletet. Azokban azonban igen, akik áskálódnak és koholt vádakat szórnak a színházra. (...) Nem mondom, hogy nem küzdöttem furcsa, negatív energiákkal, amikor idejöttem, de mára már jól érzem magam. Úgy tudom, hogy legalább háromszor annyian jelentkeznek ide - fiatalok is -, mint amennyi színészt elbír a teátrum” – magyarázta.

Dörner a Vígszínháznak ajánlotta A hatodik koporsót

Az Újszínház igazgatója nemrég az évad ismertetésére hívta egybe a sajtót és arról számolt be, a színház programján főpolgármesteri ajánlásra már nem szerepel A hatodik koporsó, bár a darab Dörner György szerint sokkal több embert érdekel, mint ahány ellene van, így üzleti ballépés nem bemutatni. Az igazgató nem gondolja, hogy Tarlós István betiltotta volna a darabot, ők csak figyelembe vették a fenntartó ajánlását. Ezért például a Vígszínháznak ajánlotta a bemutatót, ahol Csurka István korábban házi szerző volt.

"Ha szikvizet, fröccsöt isznak vagy buborékot látnak, szeretnénk, ha az Újszínház jutna eszükbe" - hangzott el a Dörner György sajtótájékoztatóján, ahol az intézményt a magyar szellemi termékként aposztrofált vízzel állították párhuzamba.

Ifjabb Hegedűs Lóránt lelkész teret adna A hatodik koporsónak

Ifjabb Hegedűs Lóránt lelkész, volt MIÉP-es országgyűlési képviselő bejelentette, hogy az általa vezetett Szabadság téri Hazatérés templomában bemutatható A hatodik koporsó. Hegedűs a 168 Órának elmondta, Dörner György presszióra, a főpolgármester nyilatkozata miatt döntött úgy, hogy nem mutatja be a darabot, szerinte ez annak az eredménye, hogy a Mazsihisz nyomást gyakorolt a fővárosra.

A Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságánál is érdeklődött a lap arról, mit szólnának ahhoz, ha Hegedűséknél kerülne színre a darab. A válasz írásban érkezett: "Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek, az egyházak önállóak, az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre. Az Alaptörvény alapján az állam és az egyház különválasztását - ezzel összefüggésben az egyházak autonómiáját - biztosítja. Az egyház hitelvei, belső törvénye, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt az állami hatóságok nem vizsgálhatják. Az egyház belső egyházi szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül. A fentiek szellemében javasoljuk, hogy az előadással kapcsolatos kérdéseikkel az illetékes egyházi főhatóságot keressék meg."

A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó István pedig - szintén írásban - az alábbit közölte: "Az egyházi épületek fenntartásának célja az istentiszteleti élet, a szertartások és a tanítás méltó körülmények között való biztosítása, az egyházi személyekről, továbbá elesettekről való gondoskodás. Ha egy egyházközségnek nem kultuszi célra is alkalmas épülete vagy épületrésze van, annak használatáról, így például színházi előadások megtartásáról az egyházközség vezető testülete, a presbitérium dönt. Az ilyen jellegű előadásokkal kapcsolatban a hatályos egyházi törvények szerint nincs bejelentési kötelezettsége az egyházközségnek. Esetleges kegyelet- vagy törvénysértés panaszának esetén a fokozatos egyházi hatóság, az egyházmegye kezdeményez eljárást."