Balázs Péterrel, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójával készített interjút a Magyar Hírlap. Lapszemle.
"Örömmel mondhatom, hogy a Félrelépni tilos című darabunkkal, amellyel Thália Színházban a Vidéki Színházak Találkozóján szerepelünk, hatalmas sikert értünk el. Én magam is ott voltam, alig tudtam jegyet szerezni, hiszen még a csilláron is lógtak. Jó ómennek érzem az új évadra nézve ezt a sikert" - kezdte a direktor. Balázs Péter elmondta, a szolnoki színház általában "kijátssza" a darabjait, vagyis nem viszi át a következő évre azokat. A tavalyi kínálatból azonban két olyan darabjuk is van, amit továbbra is játszanak majd.
A színházi találkozókról szólva úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy több fesztiválra volna szükség, hiszen ha úton-útfélen fesztivált tartanak, elvész a rangja. "Valaha nagy dolognak számított, ha a Szegedi Szabadtéri Játékokra meghívtak egy előadást. Manapság a POSZT a legnagyobb mustra országszerte, és azt gondolom a programja is jó irányba halad az utóbbi években" - tette hozzá.
A direktor úgy tájékoztatott, szeptember 21-én Heltai Jenő A néma levente című darabjával indul az évad Szolnokon. Műsorukban megkülönböztetik a bérleteseknek szóló és a bérleten kívüli darabokat: a Bál a Savoyban, a Stuart Mária, a Sárga liliom és a Made in Hungária mellett bérleten kívül a Félrelépni tilos és az Egy bolond százat csinál című zenés komédiát játsszák, utóbbit Balázs Péter rendezésében.
Az igazgató szerint elmondható: öt év alatt sikerült a Szolnoki Szigligeti Színházból egy nagyon széles repertoárszínházat kialakítani. "Látom a nehézségeket, amelyekkel küzd a szakma, mégis szeretnék pozitív képet sugározni, hiszen a néző a színházba kikapcsolódni jön, nem terhelhetjük a szakma gondjaival. Emellett minden színházi társulat helyzete más, nem lehet általánosságban beszélni a színházak gondjairól Magyarországon." - mutatott rá.
Fotó: magyarhirlap.hu
"Elmondhatom, hogy a Szolnoki Szigligeti Színház jó helyzetben van, telt házzal játssza darabjait, és a társulat végtelenül együttműködő. Itt nem csupán a színészekre gondolok: a műszaki szakemberektől a gazdasági részleg szereplőiig igaz ez. A darabok kiválasztásakor egyébként a színészre keressük a darabot, és a szerző-színész-közönség hármas egységre építünk" - hangsúlyozta Balázs Péter.
Az igazgató elmondta, tizenegy közalkalmazott társulati taguk van, ők a vezető művészek. A többiek mind darabra szerződnek, próbadíjat, fellépti díjat kapnak. Elsősorban a szolnoki színészeket foglalkoztatják, de sok a vendégszínészük is, köztük Mécs Károly, Bitskey Tibor, Kautzky Armand.
A kérdésre, van-e 'kulturkampf' manapság Magyarországon, így felelt: "Persze hogy van. A színház területén ez az alternatív társulatok és a klasszikus értelemben vett színház harcát jelenti. Holott a színház rendkívül sokszínű kell legyen. E két területnek nem kellene harcolnia, hiszen a minőségi színjátszásban minden elfér a palettán. A politika mindig is jelen volt a színházban. Az Újszínház körüli vissza-visszatérő viták tekintetében osztom azt a véleményt, amelyet Bordán Irén fogalmazott meg korábban a Magyar Hírlapnak: nincs joga senkinek megbélyegezni a másik embert, akár pályatársát."
Balázs Péter a színház és a politika viszonyáról is beszélt: "Egy színésznek nem dolga, hogy a mindennapi politikáról véleményt közöljön. Én sem szeretném túlzásba vinni. Elsősorban a színházzal politizálok. Persze ha megkérdezik, hogy mi a véleményem valamiről, nem rejtem véka alá."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.