A Mario és a varázslóval indul a Kolibri évadja

A XXI. Kolibri Fesztivállal nyitotta meg kapuit az új évadra a Kolibri Színház. A 3 játszóhelyen, összesen 7 különböző korosztály számára előadásokat létrehozó társulat ebben az évadban 5 bemutatóra készül.

A programról

Az új bemutatók és műsoron tartott előadások mellett természetesen idén is folytatódnak a színházpedagógiai programok, az előadásokat feldolgozó foglalkozások, melyeknek célja, hogy a nézők az előadások után együtt beszélgetve, játszva dolgozzák fel a színházi élményt. A foglalkozásokon előzetes egyeztetés alapján vehetnek részt a csoportok, osztályok.
Továbbra is elérhető a Kolibri színházolvasó program is: Hogyan válik egy irodalmi mű színházi előadássá? Milyen alkotók vesznek részt abban a közös játékban, amit színháznak nevezünk? Minek van jelentése egy előadásban? Milyen titkokat rejt a színház világa? Ezekről a kérdésekről beszélgetnek a kisiskolásokkal a színházolvasó foglalkozásokon.
Az iskolákkal való folyamatos közös munka minden évadban egy baráti találkozóval kezdődik, ahova szeretettel várják a tanítókat, tanárokat. Ennek időpontja október 10., szerda délután 15.00 óra. Az összejövetel első órájában az érdeklődő pedagógusok megtekinthetik a legújabb bemutató előadást, a Mario és a varázslót is.
Az Kolibri Fesztivál kiemelt eseményeként Kemény Henrikre emlékezett a Kolibri Színház társulata. Filmfelvételek, interjúrészletek szórakoztatták a Jókai térre ellátogatott családokat, bemutatták a Kemény Henrik életéről szóló Életem a bábjáték c. könyvet, és felavatták a művész emléktábláját , ifj. Palkó József alkotását a Kolibri Színház homlokzatán.

Fotó: Takács Vera

Bagossy László rendező a Mario és a varázslóról:
Thomas Mann írására a legtöbben úgy emlékszünk, hogy az kizárólag egyetlen démonikus alakra, Cipollára, a bűvészre koncentrál, s ezt a képzetünket erősítik azok az elhíresült színpadi adaptációk is, amelyek Latinovits Zoltán vagy éppen Mácsai Pál jóvoltából épültek be a köztudatba. Pedig a mű egyik nagy erénye, hogy egy egész városka lakosságának idegrendszerét rajzolja meg a múlt század húszas éveinek fokozódó gazdasági és társadalmi válságának idején. A történetben Cipolla felbukkanásáig fontos és pontos benyomásokat szerezhetünk a fasizálódó Olaszország népének akkori hangulatáról és észjárásáról, méghozzá egy művelt européer szemszögéből.

A mi előadásunkban nagyobb hangsúlyt kap a kisvárosi közösség, amely engedelmes médiumává válik a hipnotizőrnek. A Kolibri Színház szinte teljes társulatával, a valódi nézőkkel elvegyülve kíséreljük meg létrehozni ennek a végzetes történetbéli estének az atmoszféráját, megpróbálván belesűríteni mindazon tapasztalatokat, amelyeket hosszú expozíciójában az eredeti novella feltár. Abban bízom, hogy az olyan témák, mint az idegengyűlölet, a munkanélküliség, a rasszizmus, a tekintélyelvűség, a babonás hit vagy a provincializmus a fiatal közönség számára is jól felismerhetővé válnak. Ismerős lehet a társadalmi atmoszféra, amely gazdasági válság idején szokott megjelenni, tele indulatokkal, frusztráltsággal, kirekesztéssel, háborús metaforákkal. A vezér és az öldöklés iránti vággyal. Thomas Mann története feltűnően nagy gondot fordít ennek az atmoszférának a megrajzolására.
Cipolla szerepére Scherer Pétert kértem fel, aki már nem először vendégeskedik a Kolibri Színházban, tehetségével és hatalmas játékkedvével igazi motorja a produkciónak, amely szinte a teljes társulatot felvonultatja. Sokukkal jól ismerjük egymást korábbi munkákból, így a próbák baráti hangulatban és a kölcsönös bizalom jegyében folynak.

Scherer Péter

- Másképp készül-e egy valószínűsíthetően középiskolás nézők számára készülő előadás, mint a felnőtteknek készülő?
A pedagógiai szempontok nálam akkor sem előzhetik meg a színházi szempontokat, ha gyerekközönségnek dolgozom. Azt, hogy ilyenkor gyerekekkel beszélgetek, olyan természetességgel veszem figyelembe, mintha az utcán találkoznánk. Ha valódi párbeszédet szeretnénk folytatni a gyerekekkel, akkor nincs helye az atyáskodásnak vagy a selypegésnek.
- Irodalmi adaptációknál sokszor kérdés, mennyiben tükrözi majd az előadás nyelvezete, vagy egyáltalán a szövege az eredeti kisregényét, az ismert fordításokét?
Az előadás szövege nagyrészt a színpadon íródott, improvizációk során jött létre, de felidézi Sárközi György fordításának néhány jellegzetes mondatát, fordulatát, éppen azért, hogy a nézőink ráismerjenek az eredeti műre, amely az iskolában kötelező olvasmány. Ugyanakkor Thomas Mann a történetben csak utalásszerűen tárgyal bizonyos részleteket, és  így inspiráló szabadságot biztosít a számunkra, hogy ezeket a részleteket erőteljesebben kidolgozzuk.
- A hipnózis egy metafora?
Az irodalmi elemzések rendszerint annak tekintik, nem minden alap nélkül, és nekem sincs ellenemre, hogy így gondoljak rá. De azt szeretném, ha a közönségünk, amíg bennünket figyel, megfeledkezne a tankönyvek fordulatairól, és átadná magát a színház érzékiségének és gazdagságának.