A szél egy darabig biztosan nem fordul meg a Madách Színházban, Mary Poppins hosszú ott tartózkodásra számíthat. A Színház.hu-n is folytatjuk a beszélgetés a Cseresznyefa utca lakóival. Ezúttal Szerednyey Béla mesélt nekünk.
Szerednyey Bélának nem újdonság a Madách Színház színpada, sem a musicalek világa, hiszen mióta végzett a főiskolán és a Madách Színházba szerződött, minden jelentős prózai és zenés bemutatónak részese volt. A Mary Poppins musicalben szigorú bankárként lép színre, ám a végére Mary Poppins őt is elvarázsolja egy...
- Hogy tetszik az apaszerep?
Szerednyey Béla: Ismerkedem vele! (Nevet.) A mi gyerekpárosunk (Berecz Kristóf Uwe és Hajdu Virág) nagyon helyes! Reggelente egyikük odakiabál, hogy szia apuka, a kisfiú azért szokott rosszalkodni is- hál'istennek rosszalkodós gyerek - úgyhogy megpróbálok néha rendet rakni. A kislány viszont jó, szófogadó és gyönyörű. Arról nem is beszélve, hogy mindkét gyerek nagyon tehetséges!
- Mennyire szól ez a darab csak gyerekeknek, csak gyerekekről?
Szerednyey Béla: A Mary Poppins egyáltalán nem csak gyerekdarab. Remélem ebben az értelemben a prózai színházi gyakorlatunk, múltunk is meghozza a gyümölcsét - ugyanis van pár jelenet a darabban, ami olyan érzést kelt, mintha nem is ott játszódna. A feleség egy szervilitásba menekülő asszony, akinek nagyon erős, akarnok férje van, ám ez a nő egyszer csak magára talál, sőt még a férjéért is kiáll. Mély, komoly pszichológiai játszma folyik a házaspár között – aztán, mint annyiszor az életben, a nő nyer, persze Mary Poppins segítségével.
- Azért Mr. Banks is nyer valamit?
Szerednyey Béla: Persze, abszolút! Egy másik dimenzióba lép át, ahogy ráeszmél arra, hogy mi az élet értelme - így éli meg az igazságot és visszakapja a családját. Ugyanakkor Mr. Banks összeroppan a darab során – az ő története szerintem kicsit a Karácsonyi énekére hasonlít, amit szintén a Madáchban játszottunk. A férj végül a Dickens darabban is megtanulja a társától, itt pedig Mary Poppinstól, hogy nem a pénz a lényeg, az anyagiak kergetése egy életen át, hanem az ember családja, a gyerekei. Végül is a család és az érzelem győzelmet arat a merkantil világ felett.
- Lát valami karakterbeli különbséget a három George között?
Szerednyey Béla: Szerintem ez egy olyan szerep, mint egy amerikai filmben, ahol önmagát kell alakítania a színésznek. Úgy tudom, a vezetés bajban volt a szereplőválogatásnál, mert nagyon jó nevű színészeket hívtak meg a próbaéneklésre. Ezek a középkorú kollégák, - ez a karakter megkívánja ezt a korosztályt – mind megfeleltek volna erre a szerepre, mindenki a saját módján. Hogy mi hárman Dunai Tomi, Szervét Tibi és én játszhatjuk el Mr. Bankset, talán annak is köszönhető, hogy nekünk volt a legrégebbi madáchos múltunk. Azt viszont nem tudnám megállapítani, miben alakítjuk másként George-ot.
- Ennyi év színházi tapasztalattal a háta mögött, a Mary Poppins bemutatójára készülve, volt hogy úgy érezte, ez most mégis egy másfajta kihívás?
Szerednyey Béla: Öt éve, amikor bemutattuk a Producereket, azt mondtam, ha ezt a magasságot átviszem, akkor nem nagyon jöhet új a zenés műfajban. Szerintem George karaktere hasonló kategória, mint Max a Producerekben, sőt, abból a szempontból talán egyszerűbb is a feladat, hogy Mr. Banks nincsen folyamatosan a színpadon. Inkább a szerep prózai részében érzem úgy, hogy valami újat tud hozni a zenés műfajban: egy komoly mai drámát lehet eljátszani egy házaspár életéről, úgy hogy nincsen alázenélve, „alákönnyítve".
- A Madách Színháznak komoly hagyományai vannak a zenés műfajban, Mary Poppins miben hozott újat?
Szerednyey Béla: Miután a darab prózai keménymagjához tartozom, én csak ámulva nézem a nézőtérről a látványosságokat. Ez a színház évtizedek óta zenés darabokkal dolgozik - én például 30 éve játszottam először a Macskákban - és egyre profibb lesz ebben a műfajban. A Mary Poppins egyfajta összegzése a Madách eddigi zenés előadásainak: mind akrobatikában, mind táncban, sztepptáncban, mind énekben, fény-és hangtechnikában – például egy teljesen új hangrendszer szólal meg idén, és saját mesterembereink csinálták a díszleteket is. Úgy gondolom egy igazi madáchos megmérettetés; a szereposztáson is látszik, hogy mindenki hozzáadott valamit ehhez a produkcióhoz a legrégebbi madáchosoktól, kezdve, engem is beleértve - Koltai Janótól, Lőte Attilán, Bencze Icán, Hűvösvölgyi Ildikón, Dunai Tomin át - egészen a legfiatalabb madáchosokig, a gyerekszereplőkig.
A Mary Poppins komoly összegzése az eddigi zenés produkcióknak. Én úgy érzem, ez egy nagyon látványos, attraktív előadás.
- Kortalan darab, a szó minden értelmében?
Szerednyey Béla: Igen! Annak idején úgy hirdették, azt hiszem A padlást, hogy 9-99 éves korig. Az angolok ezt „family entertainment"-nek hívják. Illetve valamikor a Macskáknál, ki volt írva, hogy „now and forever", vagyis most és mindörökké - szerintem ezt a Mary Poppinsnál is ki lehet majd írni.
Kodova Michaela / Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.