Ödön von Horváth-darab a Bárka Színház első bemutatója az idén: az előadást Vasárnap 16.48 címmel október 11-től láthatja a közönség a budapesti teátrumban, amely az idei szezonban négy premierrel várja a közönséget.
Az alkotók ajánlója:
Ödön von Horváth egy multikulturális Európában született, és számtalan országban élt élete során. Azonban a sokszínűségnek az árnyoldalát is meg kellett látnia: tanúja és elszenvedője is volt a harmincas évek egyre növekvő német antiszemitizmusának, melyet a kezdetektől élesen kritizált, és amely elől később menekülni kényszerült.
Talán éppen a hazátlanság, az erős társadalmi kötődés hiánya tette őt a huszadik század elejének egyik legnagyobb moralistájává.
A végítélet napja című műve is egy végtelen moralizálás, a felelősségről, a következményekről, a bűntudatról, és a felmentésről.
Mindeközben kirajzolódik előttünk egy miniatűr társadalom, ahol felmerül a kérdés: az egyén, vagy a társadalom felelőssége nagyobb az elkövetett bűnért?
Ödön von Horváth darabját Faragó Zsuzsa és Forgács Péter dolgozta át, ezáltal egy nyers, sallangmentes mű született, Vasárnap 16:48 címmel.
A darab a lelkiismeret drámája, de emellett egy pszicho-krimi is, ahol egy vasúti váltóőr gondatlanságából egy tömegszerencsétlenség alakul ki.
A tragédiát felmentés – hangosan ünnepelt felmentés – követi, a felmentést pedig nem szűnő lelkiismeret furdalás. És természetesen bűnhődés.
Seress Zoltán a premierről és a Bárkáról:
Seress Zoltán igazgató a csütörtöki évadnyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Ödön von Horváth-drámát - eredeti címén A végítélet napját - a tavaszi programból még törölniük kellett, mostanra azonban sikerült kiegyensúlyozottá tenni a Bárka pénzügyi helyzetét, ezért lehetőségük van a mű bemutatására.
A második bemutatót novemberben tartják, Tasnádi István A harmadik hullám című darabját láthatja a közönség Vidovszky György rendezésében. Az évad második felében, márciusban Volodimir Klimenko Lev Tolsztoj regényének inspirációjára született, Anna Karenina című művét tűzik műsorra Vlad Troickij rendezésében. A szezont Sven Delblanc Álarcosbál című darabja zárja, a mű a 18. századi svéd történelem eseményét, a III. Gusztáv király ellen a stockholmi operaházban elkövetett merényletet, valamint annak előzményeit dolgozza fel.
Seress Zoltán szólt arról is, hogy új helyzetet teremt a színháznak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködés. Ezt jó helyzetnek, kihívásnak értékelte az igazgató azzal együtt, hogy mindenekfeletti szempont a színház szuverenitása. "Ha ez megmarad, akkor minden rendben van" - jelentette ki hozzátéve, hogy amennyiben az együttműködés 2-3 év múlva is rendben folytatódik, akkor azt lehet mondani, hogy ez a színházra nézve biztonságos helyzet.
Elmondta: 2013. január 1-jétől a színház a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részeként működik tovább, fenntartója az egyetem lesz, költségvetésében szerepel a színház. A fenntartói támogatásról való tárgyalások a napokban zajlanak - tette hozzá. Megjegyezte: kérdés még, hogy a közszolgáltatási szerződését a színház az önkormányzattal vagy az egyetemmel - ezáltal a minisztériummal - kösse-e meg.
Tájékoztatása szerint az együttműködés az egyetemmel - az egyetemistáknak szóló drámafoglalkozásokkal, a retorikai oktatással - már most elindult. Hozzátette: 2013-tól, amennyiben a hallgatók szeretnének színházzal foglalkozni, ahhoz is nyújtani fog szakmai hátteret, támogatást a Bárka. Az igazgató elmondta: idén mintegy 350 millió forintból gazdálkodott a színház, amelyből mintegy 105 millió forintot az állami, 70 millió forintot pedig az önkormányzati támogatás tett ki. Hozzátette: hogy a 2013-as költségvetésüknek ennél biztonságosabbnak kellene lennie.
Az első bemutatóról szólva Seress Zoltán elmondta, hogy az alkotók szándéka szerint az előadás valamiféle lenyomata egy mostani társadalmi helyzetnek, a feszültségeknek. Forgács Péter, a darab rendezője szólt arról, hogy Ödön von Horváth művének eredeti címe A végítélet napja, az adaptáció célja az volt, hogy mai magyar történetté tegyék a drámát. Szavai szerint a darab a lelkiismeret drámája. A kis faluban játszódó történet középpontjában egy vasúti állomásfőnök, egy "tökéletes ember" áll, aki véletlenül tömegszerencsétlenséget okoz. Mint mondta, a darab az új változatban szikár, tőmondatokban szól.
A főszerepet alakító Gazsó György és a feleségét játszó Varjú Olga is arról beszélt: kihívás volt nekik, hogy a leegyszerűsített szövegek ellenére elhihető, átélhető figurát formáljanak meg. Feladatuk, hogy ugyan kevés szöveggel, ám tartalmas jelenléttel hitelesítsék a történetet.
Vasárnap 16:48
Ödön von Horváth - A végítélet napja című művét átdolgozta: Faragó Zsuzsa
Hudetz Sándor (Huda) állomásfőnök – Gazsó György m.v.
Hudetz Sándorné, Erzsi, a felesége - Varjú Olga
Attila, Erzsi öccse, övé a vegyesbolt – Katona László m.v.
Főnök úr, övé a West - Gados Béla
Anna, a lánya - Szilágyi Csenge e.h.
Feri, Anna vőlegénye, hentes - Pásztor Tibor
Leni, a Westben dolgozik - Parti Nóra
Leimgruber néni - Spolarics Andrea
Nyomozó úr - Ilyés Róbert
Tibi, rendőr - Ollé Erik m.v.
Tizedes - Juhász István m.v.
Favágó - Ágoston Péter e.h.
Ügynök - Kovács Ádám m.v.,
Kohut, vezető jegyvizsgáló - Kis Domonkos Márk m.v.
Dramaturg: Faragó Zsuzsa
Látványtervező: Füzér Anni
Rendezőasszisztens: Pogács Zsuzsi
Rendező: Forgács Péter
Nyilvános főpróba:
2012. október 10. 19.00
Bemutató:
2012. október 11. 19.00
Bárka Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.