Umberto Giordano Andrea Chénier című művének bemutatójával szombaton este elkezdődik az Armel-operaverseny döntője a Szegedi Nemzeti Színházban.
Szombaton este kezdődik:
A Bodolay Géza által színpadra állított darabban két fiatal énekes – a francia Leila Zlassi és a spanyol Eduardo Aladrén - mutatkozik be azon hét művész közül, akik idén elnyerhetik a legjobb női és férfi előadó címet.
A Lyoni Biennále elnöke, Bernard Faivre d'Arcier vezette héttagú nemzetközi zsűri emellett kiválasztja a fesztivál legjobb rendezőjét és produkcióját is. Az október 15-i gálán pedig - a bemutatók az Arte Live Web közvetítésén követhetők nyomon - a nézők szavazatai alapján átadják a közönségdíjat is.
Umberto Giordano klasszikus művét kortárs operák követik a versenyprogramban. Elsőként az Armel visszatérő partnere, a New York-i Center for Contemporary Opera produkciójában Willam Mayer Haláleset a családban című művének európai bemutatóját láthatja a közönség. A darabot Alföldi Róbert rendezte.
A fesztivál rendszeres résztvevője a pilzeni Josef Kajetán Tyl Színház is, amely idén Philip Glass Fegyencmaratonját viszi színre, a mű Magyarországon először látható.
Hazai ősbemutató lesz Aleksandra Vrebalov Mileva című operájának előadása is, amely az újvidéki Szerb Nemzeti Színház produkciója.
A versenyprogramot Roland Baumgartner Mária Terézia című operája zárja, a darabban lép fel a döntő egyetlen magyar résztvevője, Haris Nadin. A pozsonyi ősbemutatót követően a Szlovák Nemzeti Színház Szegeden játssza először külföldön a darabot.
Az operaelőadásokat számos más program kíséri: az érdeklődők a Korzó Zeneházban rendezett találkozón megismerkedhetnek a nyitódarab alkotóival, ugyanitt Jakupcsek Gabriella a műfajról beszélget Novák Péterrel és Vágó Istvánnal. A zsűrielnök Bernard Faivre d'Arcier a kulturális menedzsmentről tart előadást a Szegedi Tudományegyetemen, a díjátadó napjának délelőttjén pedig egy minikoncerten mutatkoznak be a döntős versenyzők.
Havas Ágnes a fesztivál igazgatója a Magyar Narancsnak mesélt:
MN: Ma már nemzetközi viszonylatban is ismertnek számít a verseny és a fesztivál.
HÁ: Olyannyira, hogy Avignon és Plzen is szeretné befogadni. Sokat segített, hogy a Mezzónak (Európa legnagyobb komolyzenei televíziója, 16 millió előfizetővel - Cz. D.) megtetszett a koncepció, és az első pillanattól fogva közvetíteni akarta az eseményt. Nagyon jó partnernek bizonyult, a mai napig az, de a harmadik évben, amikor az Arte (Európa legnagyobb kulturális televíziója, 160 milliós nézettséggel - Cz. D.) csatlakozott, volt egy kis feszültség. Mérlegelnünk kellett, nyilvánvalóan azt szerettük volna, ha mindkettő megmarad. Végül sikerült megegyeznünk, a közvetítéseket az Arte kapta, főleg azért, mert csinált egy webcsatornát, és számunkra nagyon fontos a tengerentúl elérése is, mert New Yorkban a kezdetektől fogva dolgozunk, és a Center for Contemporary Opera és a Dicapo Opera Theatre mellett újabb partner készül belépni a projektbe. De az még titok, hogy kivel tárgyalunk, jövőre, ha minden jól megy, hatalmas ugrás fog bekövetkezni.
MN: Hogyan kerültél az opera és a fesztiválszervezés közelébe?
HÁ: A Francia Intézetben dolgoztam kilenc évig mint zeneiprogram-szervező, ami a rocktól az operáig mindenféle zenei irányzatot magába foglalt. Azért váltottam, hogy létrehozzak egy olyan saját céget, ami csak operával foglalkozik. (Ez lett a 2003-ban alapított Armel produkciós iroda - Cz. D.)
MN: Nehéz fába vágtad a fejszédet.
HÁ: Igen, az opera a legdrágább kulturális műfaj, ahol az ember kódolja magának, hogy meggazdagodni sosem fog - de aki erre a pályára lép, annak nem is ez a célja. A teljes interjút az eheti Narancsban olvashatják.
Forrás: Magyar Narancs, MTI