A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház 2012-13-as évadának első premierje a Don Juan menyasszonyai című zenés kaland. Az október 5-i bemutató kapcsán Táborosi Margarétával készült interjú.
Negyedéves vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező- fizikai koreográfus szakán. Mennyiben alakult át a színházról alkotott képed a tanulmányaid alatt?
Sokat, de ez egy fejlődési folyamat részei. Az első kísérleti jellegű rendezésem, a Tavasz című előadás volt, amely Domonkos István művei alapján készült. A színészvezetést és a mondandót nézve is a képekben és a mozgásban való gondolkodás volt meghatározó, és egyre többször viszonyítási pontként tekintek vissza rá. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy nem csak mint színész szeretnék dolgozni, hanem rendezőként kívánok részt venni az alkotófolyamatban. Ez a belső vágy találkozott a Színművészeti Egyetem épp akkor indított rendező-koreográfus szakával. Ezt sorsszerűnek éltem meg.
Miért foglalkoztatott a Don Juan mítosz?
A színházi munkát egy sportolóéhoz tudnám hasonlítani, aki megküzd a sikerért, ha feláll a dobogóra, megtörténhet vele a katarzis. A színházi képekben, történetekben is azt vizsgálom, felfutnak-e bennem annyira, hogy megremegtessenek. Bizonyos szint után az érzés és a kép olyan erős, hogy szükség van a szöveg emelkedettebb formájára: jelen esetben Kiss Judit Ágnes tollából született dalszövegekre és Darvas Ferenc és Darvas Kristóf által megzenésített dalokra.
Szerinted kit nevezünk ma Don Juannak?
Sok mindenkit, olyanokat is, akikről első ránézésre nem mondanánk, erre a darabban rá is akarok mutatni. Véleményem szerint, az úgynevezett „skalpgyűjtés” ugyanúgy jelen van a nőknél, ahogyan a férfiaknál, nemtől független. Felgyorsult világban élünk, a távolságok könnyen legyőzhetőek, mobillá váltunk, annyi mindenkivel kerülünk kapcsolatba, hogy felmerülhet a kérdés, miért maradjak egy ember mellett, miközben a fogyasztói társadalom is azt sulykolja belém, hogy könnyen és gyorsan minden az enyém lehet? Természetesen nem mindenki követi azt a mintát, amit a média közvetít, de mégis ráhatással bír a gondolatainkra, ránk nyomja a bélyegét. Mindenkiben ott rejlik az élménykeresés, vagy az élvezeti cikkek gyűjtésének, halmozásának a vágya. Ez néha arról szól, hogy legyen több ruhám, amit birtokolni tudok, amelyek egy adott pontig kielégülést adhatnak, néha pedig az emberi kapcsolatokra is kiterjed. Nem tudom, hogy lehet és mennyire kell megvédeni magunkat ettől a gerjesztett vágyakozástól, ami végülis próbára tesz minket... A mai kort nem is negatív példaként akarom felmutatni, inkább egy érzést szeretnék sugallni, amit el lehet fogadni, vagy tovább lehet gondolni.
Ha mai szemmel nézzük, Don Juant nem érdekeli a másik ember szenvedése, gyötrelme, csak a saját pillanatnyi boldogságának, vágyának a kielégítése...
Az ő életének tragédiája, hogy képtelen adni, kompromisszumokat kötni, törődni. Egy olyan emberről van szó, akinek nincs otthona, nem tartozik sehová. Juan a mi darabunkban egy végtelenül magányos figura, aki arra törekszik, hogy ne legyen egyedül, ezért is hajkurássza folyamatosan a nőket. Bár végig mellette van a barátja, igazából nincs senki, akihez tartozhat.
Szerintem könnyű olyan embert találni, akinek az életében egy olyan törés történt, ami miatt ilyenné vált. Könnyen válhat Don Juan abból is, aki nem kap elég figyelmet a másiktól.
Az előadás Juanja Widder Kristóf, akivel nemcsak osztálytársak, hanem alkotótársak is vagytok. Miért éppen rá esett a választásod?
Nem szerettem volna egy tipikus hódító, hősszerelmes karakterű férfiszínészt. Az eddigi közös munkáink alapján gondoltam Kristófra. Fontos, hogy higgyek abban, akivel dolgozom, a kérdéseimre adott válaszai tegyenek kíváncsivá. A Bartók Kamaraszínház színészeinek nyitottsága lendületet adott, és ez a legszerencsésebb, ami egy első munka-találkozáskor megtörténhet. Természetesen a próbafolyamat alatt meg kellett vívnom a magam csatáit, azokat, amelyeket nem mások előtt élek meg. De ezek erősítenek meg a legjobban.
Színház.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.