Keresd a nőt! - avagy Szép Heléna Kaposváron

Október 5-én mutatta be a kaposvári Csiky Gergely Színház Jacques Offenbach Szép Heléna című operettjét. 

Ajánló:

Politikai puccs? Majdnem titkos összeesküvés? Házasságtörés? Gazdasági válság? Az istenek játéka avagy csak álom és látomás? Igaz, hogy az Égei-tenger legjóképűbb hercege szemet vetett Meneláosz király feleségére, a szépséges Helénára?

A MÍTOSZ című hetilap most lerántja a leplet, vagy inkább beles a lepel alá! Az e heti számból megtudhatják, miért vesznek az államférfiak mind görögdinnyét, ki nyerte az esti lúdjátékot szemérmetlen befarolással, és hogy vajon összedől-e a világgazdaság!

Továbbá feltesszük a kérdéseket:Mi történne, ha az a bizonyos trójai háború mégsem törne ki? Kire fogadnak? A villanó mosolyú és csibészes pásztorfiúra vagy a rettenthetetlen és… rettenthetetlen hadvezérre? Vagy találunk még játékosokat a háttérben?

Könnyű erkölcsök az udvarban! De nem csak ott! Parasztlegénytől királyig mindenkinek vaj van a füle mögött! Kérdés, hogy kinek milyen és mennyi! Ezek után ki ne lenne kíváncsi a válaszokra?! A kaposvári Szép Heléna előadásán minden kiderül!

Offenbachról

Jacques Offenbachot az 1860-as évek Párizsában csak úgy emlegették: a "Champs-Elysées Mozartja". Nyugodtan mondhatjuk, hogy korának sztárja volt. A ma ismert francia kuplék és sanzonok mind az általa megteremtett műfajból, a francia operettből származnak. Nem utolsó vonzerő darabjaiban a híres francia pikantéria: történeteit áthatja a rendkívül finom erotika. Nem csoda, hogy ő honosította meg a színpadokon a legilletlenebb táncot: a kán-kánt is.

Szabó Borbála Offenbach Szép Heléna című művéből egy ízig-vérig mai komédiát fabrikált, és a zseniális szerző zenei humorának és életkedvtől duzzadó melódiáinak megfelelőjét alkotta meg egy friss és mulatságos darabbal… mely aztán Göttinger Pál rendezői és Dinyés Dániel zenei vezetésével igazi lendületet a színpadon kap!

Alkotók az előadásról

Az előadás egy operai igényességű nagyoperett megvalósítását jelenti. Az is feladatot ad a zenei vezetőnek, hogy ezt a nagyon igényes zenei anyagot egy prózai társulat adja elő.

 „Csakhogy én pontosan ezért választottam Offenbachot! A kaposvári társulat híres az ensemble-játékról. Márpedig a Szép Helénában erre van szükség. „Legyen két énekes, a többit megoldják a színészek” – mondja a szerző. Énekeseink vannak, társulat van, és az utóbbi nem korlát, hanem lehetőség. Azt a bizonyos operai igényességet a nagyzenekar tudja erősíteni. Offenbach idejében maga a szó: operett, azt jelentette, kis opera. Ő az összes színpadi művét opera comique-nek hívja, mondhatjuk, vígoperákat írt. Ő a műfajt arra használta, amit a klasszikus opera nem tudott megfogalmazni, jelesül: társadalomkritika, kipellengérezés – mégpedig sok humorral. Kortársai minden tekintetben komoly zenészek voltak: Schumann, Berlioz, Liszt, Brahms… Náluk a humor és a zene nem találkoztak, miközben Offenbach éltetője éppen a humor volt„ – mondja a darab zenei vezetője, Dinnyés Dániel. „A végcél az előadás létrehozása, ebben legfőbb segítőnk a szerző, Offenbach” – teszi hozzá.

Offenbach tehetsége humorában is megmutatkozik, nem csak zenei kiemelkedő tudásában, ami a legnagyobb szerzők közé emeli. „A legnagyobb fegyvere a humor. Általa és a szöveg által korának papságát, uralkodóit gúnyolja ki – az akkori közönség pontosan tudta, ki az a két Ajax, kit képvisel Kalkhasz… Ezért is kell a szöveget a mához igazítanunk. Ha most viszont elhangzik a kifejezés: görög válság, bizonyára mindenki érteni fogja az utalást„- emeli ki az operett ma is aktuális vonatkozásait Dinnyés.

Offenbach alkotói szabadsága, amelyet megengedett magának a tökéletes mű megalkotásának érdekében, a kaposvári alkotógárdát is inspirálta. Így látta ezt a Szép Heléne zenei vezetője: „Ez a célirányos szabadság közel áll Offenbach-hoz. Tudni lehet róla, hogy a cél érdekében, legyen az dramaturgia, hatás, meseszövés…, saját zenéjét is kidobta, ha a végcél ezt kívánta. Állandóan változtatott, hogy az adott körülmények között a legerősebb hatást fejtse ki. A Szép Helénának is létezik legalább nyolc változata – vonatkozik ez a szövegre is, a zenére is. Párizsban megírta, nézte a hatást, és változtatott, a müncheni bemutatóra megint módosított, Kölnben, majd Bécsben újabb változattal jelentkezett… Íme, az alapanyag, gyúrjátok, ahogy csak tudjátok, hogy az adott körülmények között a legjobb operett megszülethessen – Offenbach így gondolkodott. Én a bécsi változatot választottam, amin a próbákon a mi előadásunk érdekében természetesen változtatunk, mind a zenén, mind a szövegen" – árulta el Dinnyés Dániel.

„A középpontban Párisz és Heléna története áll, ezt kell minél pontosabban elmesélni. Amikor ehhez Offenbach kell, hát jöjjön ő, amikor a szövegíró, Szabó Bori kell, jöjjön ő. És minden színpadon lévő személy hozzátehet ehhez valamit, mindenki befolyásolhatja az irányt, melynek mindenképpen azt kell megcéloznia, hogy kiderüljön, mi történt ezen a bizonyos napon Helénával. Elolvastunk-meghallgattunk egy művet, mely segít bennünket abban, hogy zenével, szöveggel, tánccal szabadon elmeséljük, amit mi tudunk" - mondta Göttinger Pál, a Szép Heléna rendezője.

A címszerepet alakító Kolonits Klárára nagy hatással van Offenbach zenei lelménye: „Maguk a zenei témák néha nevetségesen egyszerűek, már-már gyermetegek, de ahogy fel vannak használva, ahogy fel vannak rakva és hangszerelve, az elementáris hatást gyakorol az emberre. Rossinihez tudnám hasonlítani: A sevillai borbély fináléjában egy négy vagy nyolc ütemes téma szerepel huszonöt percig: ugyanaz, csak mindig más hangnemben, másképp feldolgozva; egy folyamatos, dagadó cresscendo, egyre hangosabb, egyre többen kapcsolódnak be, egyre ritmikusabban. Nagyon dallamos, slágergyanús zenék ezek. Az egyszerűség dacára elképesztő hatásuk van, megrészegül tőlük az ember” – fogalmaz a színésznő.

 A Párisz herceget alakító Hüse Csaba először találkozott Offenbach zenéjével a színpadon, de ez a találkozás igen inspiráló volt számára. „Maga a zene operai szintű; humoros, sokszínű, igazán szerethető zene. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog szólni zenekarral – ráadásul nagyzenekarral, mint a régi szép időkben. A személyes fejlődésemben ez egy következő lépcsőfok, amit meg kell mászni. Jó, hogy ezzel a szereppel tanulhatok tovább. Először megijedtem tőle, azt gondoltam, „de hát én még nem tartok itt”. Egy éve tanulom a belcanto-technikát, ami ehhez a szerephez is kell. Akkor még csak magán-érdeklődésből vágtam bele: megkívánta a saját fejlődésem. Most már ez a szerep is. Mindig is vágy volt bennem megtanulni jól énekelni. Van egy hangi adottságom, amiért nem én dolgoztam meg. Kaptam. De ez még nem elég, ez még nem az, amiről azt gondolom, hogy „jól énekelek”. Elindultam egy úton, és úgy érzem, jó úton vagyok. Folyamatosan tanulok. Most is – Párisszal. A legnehezebb a természetességet megtalálni. Néha-néha ráérzek, és el tudom kapni egy pillanatra – egy hang vagy egy skála erejéig megérzem, hogy „ez lesz majd”. Amikor egyszer csak „úgy” hangzik.” – mondja a Páriszt alakító színész.

Kalkhasz főpapot alakító Kőrösi András, a Szép Heléna-beli szerepének különlegességét emeli ki: „Ez most nem bonviván szerep, hanem buffo, ráadásul hatan vagyunk ebben a szerepkörben. Ez a felállás eltér a klasszikus operettől, hiszen ott általában van egy ötös: a bonviván, a primadonna, a szubrett, a táncos komikus és a buffo. Mi, az összeesküvők mindannyian buffót játszunk kórusban, ahol nem jó, ha kihallatszik valamelyik szólam. A harmónia vagy a diszharmónia a lényeg. Ebben a csapatban egyenlő státuszban van a hat szereplő. Egyet akarnak, csak másképp – és ebből lesz a nagy kavarodás. „ – magyrázza Kőrösi.

Nyári Szilvia rendhagyó szerepet kapott, Oresztészét, aki természetesen, férfi… „Először nagyon meglepődtem ezen a nadrágszerepen. Aztán Dinyés Dani elmesélte nekem, hogy az esetek többségében nők szokták játszani ezt a szerepet, hiszen női hangra íródott. Maga az énekes feladat nem nehéz, a nehézség inkább abban rejlik, hogy rengeteg a kórus a darabban: zeneileg nehéz, hogy odafigyeljünk egymásra, és mindenki tartani tudja a saját szólamát. Könnyebb egyedül elénekelni egy dalt, mint akár duettben, vagy mint egy nagy finálét, ami nem csak rólad szól. Itt minden belső szólamot, minden kis zenei témát ki kell hallani, és ehhez nagyon oda kell figyelnünk egymásra. Oresztész olyan szerep, aminél lehet szélsőségesen gondolkodni. De mindig úgy érzem, hogy ki kell szolgálnunk a zenét. Ahhoz mellérendelve kell megtalálnom a szerepet, a figurám igazságát – mert ez a másik legfontosabb dolog: hogy embereket játszunk, hogy a szavak mögött gondolatok, a tettek mögött pedig szándékok vannak. Ebben a színházban soha nem születtek tét nélküli előadások, az operettnek is van tétje.” – véli Nyári Szilvia.

Jacques Offenbach:

SZÉP HELÉNA

 Szöveg: Szabó Borbála  Dalszövegek: Fischer Sándor

 Heléna  - Kolonits Klára m. v.

Párisz - Hüse Csaba

Kalkhasz - Kőrösi András

Oresztész - Nyári Szilvia

Partenisz - Lestyán Luca

 Leona - Piti Emőke e.h.

Bakkhisz - Kovács Zsuzsanna

Ajax I - Hunyadkürti György

Ajax II -  Szvath Tamás

Meneláosz - Lugosi György

Agamemnon - Nyári Oszkár

Akhilleusz - Fándly Csaba

Philokomusz/Krupié - Sipos György e.h.

Zöldséges/Műsorvezető -Tóth Géza

Közreműködnek a Somogy Táncegyüttes és a Vikár Béla Vegyeskar tagjai

Díszlettervező: Cseh Renátó

Jelmeztervező: Kovalcsik Anikó

Koreográfus: Katona Gábor

Zenei vezető, karmester: Dinyés Dániel

Díszlettervező-asszisztens: Török Adél e.h.

Segédrendező: Mészáros Csilla

Rendező: Göttinger Pál

Forrás: Csiky Gergely Színház