Szalai Zsolt, a Ruttkai Éva Színház alapító-igazgatójának sajtóközleményét olvashatják, melyben bejelenti távozását a teátrum életéből.
Tizennyolc év nagy idő. A gyerek megtanul beszélni, elsajátítja a járás képességét, elvégzi az általános iskolát és gimnáziumot, szocializálódik, átéli az első szerelmes szívdobbanások és lopott csókok élményét. Tizennyolc év egy színház életében is nagy idő.
2012. október 8-án lett tizennyolc éves a Ruttkai Éva Színház. Alapító igazgatóként sok szép és keserű pillanat köt az intézményhez, a mindenkori épülethez, a kollégákhoz, jó és rossz akaróimhoz egyaránt. A 2012-es év nemcsak a színház nagykorúságát jelzi, de engem is visszatekintésre késztet.
Egy „civil” mindig csak a színház varázsát látja, egy szakmabéli azonban pontosan tudja, hogy egy teátrum működtetése is mekkora vesződséggel jár. A szervezetem idén januárban jelezte: eddig és nem tovább. Szembenéztem a halállal, így rá kellett ébrednem, hogy mind anyagilag, mind emberileg belerokkantam a teátrum életben tartásába. Addigi barátaim sorra cserbenhagytak, kevesen maradtak mellettem a nehéz időkben.
Legfőbb alkotótársam, Nagy Miklós hét éve az égi társulat tagja. Hiánya mai napig feldolgozhatatlan számomra. Vele együtt hoztam létre, neveltem fel, és tettem sikeressé a Ruttkai Éva Színházat, de a teátrum most saját lábára kell, hogy álljon. A fentiek tükrében nem meglepő, hogy egy jó szülőhöz méltóan a mai nappal elengedem a gyermekem kezét. A Ruttkai Éva Színház – további szoros felügyelet mellett - az eddigitől eltérő formában ugyanazon helyen tovább él, de jómagam továbblépek, hogy régi és új álmokat valósítsak meg.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a színház közönségének, szurkolóinak töretlen támogatásukért és szeretetükért. Köszönöm annak a néhány embernek, aki mellettem állt a nehéz napokban...
Szalai Zsolt
Ruttkai Éva Színház alapító-igazgató