A dzsungel könyve Tatabányán Vikidál Gyulával

Az idei évad egy igazi közönségkedvenc musicalt hoz a tatabányai Jászai Mari Színház, Népházba. Október 13-án, 19 órától a Nagyszínpadon A dzsungel könyve.

Ajánló:

Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról, vagyis mindarról, ami egy „kölyökkel” megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.

Mauglit, Bagira és Balu az előadásról:
Klinga Péter, Fésűs Nelly és Vikidál Gyula
- A végéhez közeledve, hogy telt a próbafolyamat, milyen volt a hangulat? 
Fésűs Nelly: Remek hangulatban, élményszerűen zajlottak a próbák. És ez nem csak szöveg, nem pr-duma.

Klinga Péter: Öröm volt együtt készülni az előadásra. Nekem könnyebb dolgom volt, mint a többieknek, mivel én néhány éve már játszottam a darabot Győrben. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire visszajön az akkor megtanult szöveg. Persze az előadás nagyon másmilyen lesz.
- Mikor találkoztak először A dzsungel könyvével? 
Fésűs Nelly: Gyerekkoromban ment moziban a Disney-féle animációs film. Imádtam. A lányomnak is az elsők között mutattam meg DVD-n. De arra is emlékszem, hogy olvasva milyen nagy hatást gyakorolt rám: az utolsó lapokat végigbőgtem.

Vikidál Gyula: Én a klasszikus, Korda Sándor rendezte élőszereplős filmen találkoztam először a történettel, ami lenyűgözött. A könyvet jóval később olvastam, magam vásároltam meg egy iskolai könyvárustól.
- Mennyiben más egy állat bőrébe bújni a színpadon, mint emberi karaktert játszani? 
Vikidál Gyula: Az állattörténetekben gyakran sokkal több a mélység, a szereplők mivoltuk ellenére vagy éppen azért nagy igazságokat mondanak, mondhatnak ki.

Fésűs Nelly: Bár a jelmezeink szerint bundát viselünk, Forgács Péter rendező azt mondta a próbán, hogy nem akar állatokat látni a színpadon, kivéve Bagirát, aki egy igazi macskanő, anya és díva egyszerre.

Klinga Péter: Maugli az állatok közt emberi, de amikor találkozik az emberekkel, tőlük megkülönbözteti az állati "neveltetés". Emberek közt farkas, farkasok közt ember, aki az előadás alatt komoly jellemfejlődésen megy keresztül. Megkomolyodik, kölyökből férfivá érik.

- Mi Bagira és Balu szerepe Maugli életében? 
Fésűs Nelly: Bagira igazi "anyapárducként" óvja, védelmezi Mauglit. Van egy pont, ahol még Sír Kánnal is megverekszik. A jelenet nem egy látszat csihi- puhi, szerintem igazán döbbenetesre sikerült, és remélem, lenyűgözi majd a nézőket is.

Vikidál Gyula: Ha Bagira az anya Maugli életében, akkor Balu az apa. Egy brummogi tanító bácsi, aki védő mancsai alá veszi az emberkölyköt.

Klinga Péter: Maugli akkor érik felnőtté, amikor Balu meghal. Az apa elvesztése indítja el a jellemfejlődését. Elhatározza, hogy bosszút áll és elbánik Sír Kánnal. Közben pedig a szerelmet is megtalálja.
- Kiknek szól a darab? 
Klinga Péter: Igazi családi musical. A dzsungel könyve minden korosztálynak tud élményt nyújtani, újat mutatni. 
Vikidál Gyula: Éppen ez a fantasztikus ebben az adaptációban. A Kipling művén alapuló történetben megvan a drámaiság, a súlyos erkölcsi mondanivaló, amit old a dalok humorossága.

Klinga Péter: Akár nagyszülő is elhozhatja rá az unokáját: a gyerek imádni fogja a zenés történetet, de a felnőtt is meglátja benne a számára érvényes tanulságot, neki is lesz mit hazavinnie, miután a függöny legördült. (Forrás: 24óra)

Beszélgetés Forgács Péter rendezővel:

– A dzsungel könyvében állatok a főhősök. A szereplők mennyire maradnak emberek a jelmezükben?
– Én azt kértem tőlük, hogy a viselkedésük inkább emberi legyen, ne tegyenek rá túlzó, állati elemeket. Egyedül Fésűs Nellynek mondtam, hogy legyen kivétel: Bagirán kívül, aki egy igazi macskanő, nem akarok állatokat látni a színpadon. A dzsungel könyve hálás feladat a rendezőnek. Geszti Péter remek szövege, Dés László fülbemászó zenéje már önmagában is működik. A jelmezekben és a díszletben is nagyszerű lehetőségek rejlenek. Néhány éve Győrben már rendeztem a darabot és ott is Nemes Takách Katával és Bátonyi Györggyel dolgoztam együtt.

– Miben lett más a tatabányai előadás?
– Bár a díszlet- és jelmeztervező személye ugyanaz, mégis vannak különbségek. A színpad adottságai merőben mások, máshogy kell használni a teret. A koreográfiához ragaszkodtam, de nem akartam megcsinálni ugyanazt az előadást. Van, amihez máshogy nyúltam és persze mások a színészek is.

– Őket mi alapján válogatta?

– Az, hogy a szereplők igazán eltaláltak, a színház igazgatójának, Crespo Rodrigonak az érdeme. Én egyedül a Mauglit alakító Klinga Péterhez ragaszkodtam. Győrben is vele dolgoztam és nekem ő Maugli. Összefonódott a karakterrel. De Vikidál Gyula is fantasztikusan alakítja Balut, Fésűs Nelly Bagirát, Végh Péter a tökéletes Ká, Timkó János bravúros, mint Sír Kán. Egy kaszkadőr is megirigyelhetné néhány jelenetét. A felsorolást abba sem lehetne hagyni. Több szerepet pedig gyerekek játszanak profi, felnőtt színészeket meghazudtoló ügyességgel.

– A darab mindenhol közönségsiker, mindenki ismeri. Volt, ahol belenyúlt az eredeti dalokba vagy szövegbe?

– A keselyűk számában egy helyen megdupláztam a tempót, amitől az egész jelenet némafilm-szerű lett. Az alkotók hallották és nekik is tetszett ez a megoldás.

– Kiknek szól az előadás?

– Gyerekeknek éppúgy, mint felnőtteknek. A dzsungel könyvében az a nagyszerű, hogy közös színházi élményt nyújthat a családnak. A gyerekeknek is élvezhető, de mivel a történet nem csak mese, a szülők, nagyszülők is találnak benne mondanivalót.

– Mi ez a mondanivaló?

– A tanulságot a darab végén Maugli mondja ki. A szavaiból kihallatszik némi dekadencia, de a csalódottságát akkor és ott ez fejezi ki. Az előadásban egyedülálló koreográfiák és verekedések láthatók, a zenés jelenetek és párbeszédek váltakozása pedig igazán sodróvá teszi a darabot. Remélem, a nézők is annyira élvezik majd az előadást, amennyire a színészek megszerették.

Geszti Péter - Békés Pál - Dés László:

A dzsungel könyve

Maugli   Klinga Péter
Bagira   Fésűs Nelly
Balu   Vikidál Gyula
Sír Kán   Timkó János
Ká   Végh Péter
Akela   Maróti Attila
Csi   Mihály Csaba
Majom király   Pille Tamás

Túna   Kovács Lotti, Trecskó Zsófia
Buldeó   Varga Zoltán
Vérfarkas   Boronyák Gergely
Éhfarkas   Juhász Levente
Furkófarkas   Trecskó Zsófia
Varázslónő   Juhász Diána
Férfi I.   Juhász Levente
Férfi II.   Vízkeleti Zsolt
Férfi III.   Kalmár Gergely
Asszony 1   Trecskó Zsófia
Asszony 2   Molnár Mariann
Asszony 3   Bardon Ivett
*
díszlettervező: Bátonyi György
jelmeztervező: Nemes Takách Kata
koreográfus: Venekei Marianna
koreográfus asszisztens: Fekete Miklós
súgó: Dobos Erika, Budai Ilona
ügyelő: Szrenkó Tamás
rendezőasszisztens: Széplaky Petra

rendező: Forgács Péter

*

Bemutató: 2012. október 13. 19 óra