Egész napos programsorozattal és egy parádés szereplőgárdával színre vitt Figaro előadással emlékezik az Operaház október 26-án a huszadik század egyik legnagyobb karmesterére, Solti Györgyre. A művész száz évvel ezelőtt, 1912 októberében született.
Még tizenkilenc sem volt a szikrázó tehetségű, frissdiplomás zeneszerző, Solti György, amikor a budapesti Operaház alkalmazni kezdte. Remek zongoratudása korrepetitorkodásra is alkalmassá tette, ám ő „természetesen” semmi mást nem akart, mint vezényelni. Húszévesen már Kölnben és Mannheimben próbálkozik, aztán Budapestre tér vissza, újra korrepetitorkodni. Innen szerez salzburgi megbízatást: mások mellett a nagy Toscanini asszisztense lesz. A mi Királyi Operaházunkban csak egyetlen előadást vezényelhet: a Figaro házasságának estéjére árnyékot vett az Anschluss bejelentése. Az ifjú Solti Györgynek ezután nem lehet jövője a nácik uszályába vont Magyarországon – viszont hamarosan világkarrier várja, amelynek végén utolsó lemezfelvétele egykori zeneakadémiai tanárainak műveiből készül. Bartók, Kodály és Weiner alkotásait vezényelve éppúgy hazatért, mint nem sokkal később a Farkasréti temetőbe. A 20. század egyik legnagyobb karmestere, Solti György 2012. október 21-én lenne 100 esztendős.
A jeles alkalomból ellátogat a dalszínházba a világhírű karnagy özvegye, Lady Valerie Solti is. A Magyar Állami Operaház Székely Bertalan-termében emléküléssel és Istenek alkonya-próbafilmvetítéssel, a színházteremben pedig Figaro házassága előadással emlékezik egykori művészére, amelyben Rost Andrea énelki Almaviva grófné szerepét. A dirigens pedig az a fiatalember lesz, aki Solti utolsó budapesti tartózkodásakor – még általános iskolásként – addig hívta a szállodákat, míg beszélni nem tudott a Maestróval. Találkoztak is az Operában, Solti biztatta a kiskamaszt, aki ma már karmester: Halász Péter, és élete sorsdöntő pillanataként idézi fel a találkozást.
Forrás: www.opera.hu