Debütál az Az ígéret földje a Centrálban

Október 19-étől látható Jez Butterworth: Az ígéret földje című darabjának bemutatója a Centrál Színházban. A rendező Novák Eszter, a főszerepet Rudolf Péter alakítja. Ezúttal Harkányi Endre és Simon Kornél mesélnek a produkcióról.

A darabról:

Az ígéret földje kortárs tragédia, amely 2009-es bemutatóját követve rögvest meghódította az angolszász színházi világ színpadait. Az alig negyven éves szerző nyersen és könyörtelenül, ugyanakkor mégis mély együttérzéssel beszél a kiszolgáltatottságról. A darab főhőse, a Kakas gúnynévre hallgató csavargó évtizedekkel korábban kivonult a társadalomból, az erdő közepére költözött egy kiszuperált lakókocsiba. Azok, akinek már nincs máshova menniük, nála időznek. Kakas és cimborái sokak szemét szúrják, így a közeli kisváros lakói egy emberként indítanak hadjáratot ellene. Butterworth művében a dokumentarista részletességű realítás merészen keveredik mítikus elemekkel, Kakas szerepe pedig egyedülálló jutalomjáték lehetőségét kínálja. Az októberi bemutatót Novák Eszter rendezi, a főszerepben Rudolf Pétert láthatja a közönség, a további fontosabb szerepeket pedig Tóth Ildikó, Harkányi Endre, Széles László és Vári-Kovács Péter alakítja.

Fotók: Centrál Színház

Harkányi Endre először a Centrál Színház színpadán:

– Amikor először elolvasta a darabot, mit gondolt róla? Kissé szélsőségesnek tűnik ...
Harkányi Endre: Nem, szerintem nem így van. Abszolút belefér abba, ahogy a mai vilában gondolkodunk. A hivatalosságból és a kényszeredettségből való kitörésről, a tébláboló fiatalokról szól, akik mindent tagadnak, ami körülveszi őket – ezek  mind érvényes jelenségek. Rohadtnak tartják a világot, és ebben van is valami. Ugyanakkor a fiatalokról is mond kritikát a darab. Az egyik jelenet tulajdonképpen egy szellemi párbaj, találós kérdések formájában, amiből egyértelműen lelepleződik a képzetlenségük, műveletlenségük. Azonban a főszereplő, Johnny Byron nem ilyen. Ő mindent tud és kifejezetten tudatosan választja a világból való kilépést. Annak ellenére, hogy sok humoros fordulat van a műben, nem éppen optimista – ez kétségtelen.

– Evidens volt, hogy el fogja vállalni a szerepet? Első olvasatra is jó anyagnak tűnt?
Harkányi Endre: Igen, csak meg kell találnia benne a rendezőnek és a színészeknek is az optimális egyensúlyt – mivel nagyon kétélű a dolog. Itt kell élni, ezt kell csinálni, de van aki nem bírja és nem csinálja – ő Johnny Byron, aki nagyon szimpatikus figura egyébként. Bármennyire is Angliában játszódik a történet, nem csak Angliára értelmezhető, hanem az egész világra: mindig, mindenhol van egy Johnny Byron, aki szét akarja feszíteni maga körül a világot, amiben él.

– Fontos, hogy erről most beszéljen a színház?
Harkányi Endre: Persze, hogy az. Az én szerepem azért különleges, mert a Professzor egy értelmiségi férfi, és bár idős, híve ennek az életérzésnek, és részt vesz a fiatalok életében. Egy idős ember, aki a végén ugyancsak a teljes delíriumba esik, ahogy mindenki körülötte. Nagyon jó ez a darab. Már csak jól kéne eljátszani.

Simon Kornél Az ígéret földjéről:

– Hogyan találkoztál a darabbal?

Simon Kornél: Először csak hallottam róla. Puskás Tamás látta Londonban, az Apolló Színházban és azt mondta, elképesztően jó. Akkor megnéztem róla egy-két trailert a youtube-on. Éreztem, hogy valami nagy dologról van benne szó. Meg is próbáltam megszerezni angolul, de nem adták oda, amit utólag nem bánok, mert Baráthy György kiváló fordítást készített. Először úgy hallottam, ahogy Novák Eszter olvasta fel: egyszerűen, tisztán és értelmezve. Világos volt, hogy ez egy 20. századi remekmű. Butterworth szerintem egy olyan mitológiai figurát teremtett Johnny Byron megalkotásával, amit Rudolf Péter fog majd alakítani, amilyet Shakespeare óta senkinek sem sikerült.

  – Miért fontos ma ez a darab? Angliában nagy sikerrel játsszák, ritka az olyan, amikor egy éven belül eljut hozzánk egy sikerdarab.

Simon Kornél: Ez újfent komoly próbálkozás arra nézvést, hogy a Centrál Színház még magasabb szintre emelkedjen. Az Egy nyári éj mosolyához hasonló projekt Az ígéret földje. Lehet szórakoztató előadásként nézni, de mégis komoly kérdésekkel foglalkozik. Ugyan arról szól, hogy mit jelent angolnak lenni – de ha úgy tetszik, univerzális is. Egymásnak feszül benne két teljesen ellentétes erő: az angol kispolgári lét és a party-drogok világa. A kérdés Magyarországon is létezik: mit jelent magyarnak lenni? Sőt talán soha nem volt aktuálisabb, mint most. Szükség van az újradefiniálásra, az újraértékelésre. Meg kell találni a régi értékeket és az újakat is és valahogy eggyé kell gyúrni a kettőt, mert most egymásnak feszülnek. Azt gondolom, hogy ezt az állandó küzdelmet jeleníti meg a darab – és ez itt is tud nagyot tud szólni.

 – Van már tapasztalatod a próbáról?

Simon Kornél: Eddig egy rövid jelenetet próbáltam, amelyben kulcsfontosságú, komoly fordulat megy végbe, nagy hatással van a történetre. Láttam már az első felvonásból összpróbát, szerintem ki fog jönni belőle, ami bele van kódolva. Kiváló minőségben.

Jez Butterworth Az ígéret földje
Az előadást csak 16 éven felülieknek ajánljuk!
Fordította: Baráthy György
*
Johnny Byron, a „Kakas”   Rudolf Péter
Professzor   Harkányi Endre
Dawn   Tóth Ildikó
Wesley   Széles László
Ginger   Vári-Kovács Péter
Mrs. Fawcett   Borbás Gabi
Mr. Parson   Budai Márton Zoltán sz. h.
Lee   Mikola Gergő e. h.
Davey   Béli Ádám
Tanya   Rainer-Micsinyei Nóra e. h.
Pea   Ágoston Katalin
Troy Whitworth   Simon Kornél
Phaedra   Ladányi Júlia
Marky   Komócsi Bence / Horváth Zalán
Két férfi   Gáliczky László, Szőke Péter
*
Díszlet- és jelmeztervező: Zeke Edit
Zenei vezető: Lázár Zsigmond
Dramaturg: Baráthy György
Munkatárs: Kárpáti Péter

Súgó: Fodor Marianna
Ügyelő: Kele Gábor
Rendezőasszisztens: Hollósi Katalin
Rendező: Novák Eszter
*
Bemutató: 2012. október 19., 19 óra

Forrás: Centrál Színház