"Az összes kéz fönt volt" - Szakály Márta bábszínész mesélt

Szakály Márta Kossuth-díjas bábszínésznő mesélt a Pepita Magazinnak. Szemléztük.

A Pepita Magazin cikkéből:

"1953-ban engem – elég undorító körülmények között – a harmadév végén azzal tanácsoltak el a főiskoláról, hogy alkatilag nem felelek meg, nincs szüksége rám a magyar színháznak. Ezt mondta Olthy Magda" - kezdte Szakály Márta, akinek úrinő kinézetére utalva Olthy azt mondta, hogy ilyen típus nemkívánatos. "De azért a főiskola kicsi lelkifurdalást érzett. És miután teljesen váratlanul kiraktak, pedig előtte jeles és jó osztályzataim voltak a szakmából, Hévízre, ahol születtem és ahol laktam, küldtek egy levelet, hogy az Állami Bábszínház felvételiztet, színészeket keres" - mesélte a Kossuth-díjas bábszínművész.

"Egy Lope de Vega-nagymonológot adtam elő teljes harckészültséggel, a drámai vénámat fitogtatva. Erre megkérdezték, hogy bábozni tudok-e. Azt feleltem, hogy fogalmam sincs róla. Bod László igazgató nagyon édes volt, azt felelte: 'Na, nem baj, majd megtanítjuk.' De 1953 végén már nem volt státus. Mondta, hogy 1954-ben majd lesz, és így is lett. Ott voltam 1957-ig" - elevenítette fel a kezdeteket Szakály Márta.

"Akkor csalogatott át Győrbe az a csapat, amelyik akkor már lelépett a színházból Molnár József dilettáns igazgató miatt, akit káderként odahelyeztek. Egy meglehetősen jó különítmény vált ki a bábszínházból, Szőnyi Kató rendező, B. Kiss István, Molnár Erzsi, Kemény Henrik, Fóthy Edit színészek és Bródy Vera, Lévai Sándor tervezők. Ők kiváltak 1956 végén, és 1957-ben hívtak a csapatba. Szőnyi Kató Gáti Györgynek volt a felesége, aki a győri Kisfaludy Színháznak volt az igazgatója, ezért is tudták ott megcsinálni a bábszínházi részleget" - mesélte Szakály Márta, aki kérte, hogy a bábszínház mellett játszhasson az ottani színházban is.

szakaly_marta_di_1aFotó: Diósi Imre, pepitamagazin.com

"És be is tartották ezt az ígéretüket, mert a Szentivánéji álomban megkaptam Heléna szerepét. Ez szerintem jó alakítás volt. Olyannyira, hogy amikor Szilágyi Dezső lett az Állami Bábszínház igazgatója, és hívására a Győrben lévő bábosok visszatértek, akkor Gáti azt mondta, hogy szeretné, ha én ott maradnék. Maradtam. Igen ám, de Gátit leváltották, és kinevezték a helyére Joó László színészt, aki közölte velem: 'Márta, nagyon sajnálom, de én Csűrös Karolát akarom szerződetni, és nekem kell ez a státus. De akkor volt egy évadzáró társulati ülés, és ekkor szerintem színháztörténeti kuriózum történt. Felállt az egyik kedves színészkolléga, hogy többen nem értenek egyet azzal, hogy nekem felmondtak, és azt szeretné, ha megszavazná a társulat, ki az, aki szerint Szakály Márta maradjon. És az összes kéz fönt volt. Így Joó László patthelyzetbe került. Közölte velem, hogy új igazgatóként ő nem akar szembehelyezkedni a társulattal, színész maradok ott, de szerepet nem fogok kapni. De aztán két rendező is a főpróba előtti héten beugratott az általa rendezett darabba, mondván, nem hagyják, hogy csak itt sétálgassak, meg akarják mutatni, hogy használható színész vagyok. Végül mégis azt mondta nekem Joó László: 'Nézze, Márta, maga egy nagyszerű színésznő, de nekem Csűrös Karola kell.' Utána mondták nekem, hogy Csűrös Karola a felesége is lett, bele volt szeretve" - árulta el Szakály Márta.

A teljes interjú a Pepita Magazin októberi számában olvasható.

süti beállítások módosítása