Csombor Teréz azaz Bors néni az előadásról:
Ennek az előadásnak abban rejlik a titka, hogy tulajdonképpen nem egy darab, hanem egy csodálatos utazás, egy igazi játék, amelyben a nézőtéren ülő gyerekek ugyanolyan játszópartnerek, mint a színészkollégák. Bors néni egy fantasztikus asszony! A természetben nőtt fel, és csodálatos dolgokat tanult meg a fűtől, a pataktól, a bagolytól, a varjútól. Olyan, mint a szupernagyi: tud repülni, háztetőkön mászkálni, mindent el tud intézni. Szereti a természetet, a vidámságot és a gyerekeket, akik sokat tanulhatnak tőle. Nagyon örülök ennek a szerepnek.
Korábban A padlásban és A kétbalkezes varázsló című mesedarabban már játszottam hasonló karaktert, és úgy érzem, ismét megtalált a szerep, nagyon közel áll hozzám. Bár én nem tudok repülni, mint Bors néni, és a háztetőkre sem vágyom, én is olyan vidám természetű vagyok, mint ő. Ebben a feladatban az improvizáció jelenti a kihívást. Ugyanis van egy alaptörténet, és gyönyörű dalok, valamint Nemes Nagy Ágnes-versek is elhangzanak majd az előadásban, de a többit mi alakítjuk ki: Bors néni, a segítőtársai és a gyerekek részvételével. Együtt csinálunk mindent velük: megtisztogatjuk a Holdat és saját magunkat, összeszedjük a kiborult borsot, színes dobozokba csalogatjuk a futóbabból átváltozó gyerekeket, versenyezünk, aranyos kis táncokat és dalocskákat tanulunk. Akik nem jönnek fel a színpadra, azok sem maradnak ki semmiből: a nézőtéren maradt apróságokat is bevonjuk a játékba. Miközben jól szórakozunk, és sokat mókázunk, nagyon sok hasznos dolgot, ma már kevésbé használt kifejezéseket is megtanulhatnak a gyerekek.
Pont az adja a nehézségét ennek a feladatnak, hogy az improvizációt nem lehet csak körülbelül begyakorolni. Nagyon sok múlik azon, mire hogyan reagál a közönségünk. Minden pillanatban ébernek kell lennünk, egy percre sem lankadhat a figyelmünk, a jókedvünk. Száz fokon kell égni az elejétől a végéig, és nagyon ügyesen kell rávennünk a gyerekeket az együttjátszásra. Ez pedig csak akkor sikerül, ha egyenrangú partnerként kezeljük őket. Én azért szeretem különösen a mesedarabokat, mert a gyerekek azonnal megmutatják, hogy tetszik-e nekik, amit látnak: leköti-e őket a történet, vagy unatkoznak a nézőtéren. Ez nagyon inspiráló nekünk, színészeknek. Bár még sok munka van hátra a bemutatóig, már várom, hogy magamra öltsem ennek a szeretnivaló és különleges mesefigurának a jelmezét. (Forrás: Magyar Teátrum)
Fotó: Walter Péter
Nemes Nagy Ágnes – Novák János
BORS NÉNI
Zenés mesejáték
Bors néni ...................................................................................... Csombor Teréz
Lackó .............................................................................................. Hajdú Melinda
Titilla ............................................................................................... Szokolai Péter
Vizimolnár ............................................................................................... Pál Attila
Játékmester ................................................................................... Puskás Gyula
valamint
Fejes Szandra, Varga Zsanna, Sirkó Anna, Török Tünde, Kiss Eszter
Olasz Csaba, Czeglédi Ákos
Közreműködik a színház kiszenekara: Basa István, Mars József, Várkonyi Zsolt
Díszlet, jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Koreográfus: Rotter Oszkár
Zenei vezető: Látó Richárd
Zenei asszisztens: Kovács Mihály
Rendezőasszisztens: Jobbágy Kata, Kiss Eszter
Ügyelő: Horváth Ferenc
Súgó: Patyi Szilvia
Rendező: Novák János