Monori Lili: bele kell menni a helyzetekbe

Monori Lilit, aki fél Európát bejárta Mundruczó Kornél színdarabjaival, a Szégyennel és a Frankenstein-tervvel, a Magyar Narancs kérdezte. Lapszemle.

Monori Lilit a Magyar Narancs kérdezte:

A kérdésre, könnyű-e az átjárás Kisorosziból Cannes-ba, a Trafóból Avignonba, Monori Lili úgy felelt: “Nekem mindegyik egyforma, nem tudom szétválasztani. Vegyük a Szégyent, ez most a legaktuálisabb. Avignonban ötven fok volt. Beteg a szívem, nagyon nehezen viseltem. Egész nap a szállodában voltam, este eljátszottam az előadást, mintha itthon játszanám a Trafóban. A különbség legfeljebb annyi, hogy inkább a feliratot nézték, mint engem. Sokkal jobb az eleven kontaktus a közönséggel” – fogalmazott a színésznő. Monori a Szégyenben egy kutyamenhely tulajdonosnőjét alakítja, ennek kapcsán elmondta: “Feltaláltuk a lőfegyvert, az állat kapitulált, de mi megvetjük őt, mert hadifogoly. Ilyen a természetünk, bestiálisak vagyunk. Fehér istenek - erről most csinál filmet Kornél”.

A felvetésre, miszerint Monori mindig szembemen a szokványos színésznői sorssal, úgy reagált: “Kezdőként mellbevágó, nagyon idegen volt a közeg. Hogy nincsenek természetes kapcsolatok, mintha szerepeket játszanánk. (…) Kaposváron főszerepeket játszottam. Zsámbékival és Ascherral jó haverok voltunk a főiskolán. Ma is lelkifurdalásom van, hogy áruló lettem, nem álltam helyt. A fiam miatt nem bírtam tovább a vidéki színészlétet. Minden évben felhívtak, hogy menjek vissza. Amikor megalakult a Mafilm-társulat, Föld Ottó hívott. Bujtor után én lettem a második belépő. Jó volt, mert nem kellett dolgozni, nem kellett szerepeket vállalni, ha nem akartam. A színész ugyanis rabszolga. Ahogy Latinovits írja a Ködszurkálóban: köteles, köteles, köteles” – mesélte Monori, akit a Szentkirályi Műhelyről, családi színházáról is kérdeztek.

“Nekem ez a pince volt a mindenem, az anyám, a szüleim. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk úgy maradni, hogy semmit ne akarjunk, hanem majd a dolog megmutatja magát. Különben az ember elvész abban, amit akar” – idézte fel a színésznő.

Monori éppen Schütz Ila emlékére Bergman Personájának a feldolgozására készül, egy infarktus után. “Pár hónapja azt álmodtam, hogy hozott nekem egy dobozkát meg harapófogót, amivel tárgyakat szedett ki, és azt mondta nekem, ha ki tudja szedni a dobozból, ami a betegségem, akkor meggyógyulok. Be is vettem ezt a darabba. Az infarktusosok nem teljesen a való világban élnek. Szégyellem magam, hogy infarktusom volt. A kardiológusom is látja, hogy mindig szorongok. Ő beszélt rá a Szégyenre, pedig lemondtam minden munkát. Bele kell menni a helyzetekbe, meg kell tanulni kezelni a stresszt, nem elmenekülni” – nyilatkozta Monori Lili.

A teljes interjút a Magyar Narancsban olvashatják.