A debreceni Vojtina Bábszínház legújabb darabjának, Az okos lány című népmese rendezőjével, Csató Katával készített interjút a fidelio.hu. Szemléztük.
Csató Kata az interjúban elmondta, nem rendezett még népmesét, kortárs közegben mozgott inkább eddig, épp ezért kihívás ebben a műfajban a saját hangját megtalálni. "Tulajdonképpen Asbóth Anikó igazgató kért fel arra, hogy egy magyar népmesét vigyek színre, az már az én döntésem volt, hogy konkrétan melyik legyen az. Régóta gyűjtöm egy füzetbe azokat a meséket, melyeket egyszer majd színpadra szeretnék állítani. Az okos lány története is köztük volt" - árulta el a rendező.
"Olyan előadást szeretnék, amiben megjelenik a humor, az irónia, amikor egy picit össze lehet kacsintani a gyerekekkel, semmiképpen nem a másik kicsúfolásából fakadó poénokat értem ez alatt. Helyzetkomikumok sokasága teremti meg reményeim szerint az ilyen szituációkat. Az okos lány történetében a konfliktushelyzetre építve olyan shakespeare-i viszonyrendszert alakítottunk ki, amelyben a fordított szerepköröknek köszönhetően vélhetően jól tudnak majd működni ezek a mechanizmusok. Mivel a mesében a dramatikus szál háttérbe szorul, ezért színpadi értelemben a szereplők közti viszonyokból alakulnak ki az igazán érdekes bonyodalmak" - fogalmazott Csató Kata.
Fotó: fidelio.hu
Elmesélte, amikor újraolvasta a történetet, az volt a benyomása, hogy az operett világa áll legközelebb ahhoz a műfajhoz, amiben ez a történet ki tud bontakozni. "Ennek tudatában arra kértem Mátravölgyi Ákos tervezőt, hogy az operett világa köszönjön vissza a látványban, de semmiképpen se konkrétan, hanem jelzésértékűen. Ezt követően Góczán Judit dramaturg megírta a szövegkönyvet. Miután újra leültünk beszélgetni Ákossal, és felvázoltam előtte azt az ötletemet, hogy a színészeket maszkban képzelem el, egyre inkább a commedia dell'arte stílus került előtérbe. Így alakult ki az a helyzet, hogy míg a történet negédességét, líraiságát a szöveg képviseli inkább, addig a szélsőségességét, stilizáltságát a díszlet" - avatott be a rendező.
A kérdésre, vajon az előadásban miért nem szerepelnek bábok, Csató Kata így válaszolt: "A színház, bábszínház terének adottságait, a színészek személyiségét, gondolkodását figyelembe véve választok darabot, stílust, ez persze azt is jelentheti, hogy az eddig megszokottól teljesen mást szeretnék megvalósítani. Ebben a történetben a líra és az érzelmek kapnak domináns szerepet, a Vojtina Bábszínház nagyszínpadán a bábok méreteiknél fogva nem alkalmasak ezeknek a hatásoknak a közvetítésére. Egy 60 centiméteres báb aurája 1 méter. Nem éreztem létjogosultságát annak, hogy ebben a térben ezek a bábok megélnének. Más szempontból pedig érdekel az emberi test bábként való mozgatása, azaz a színészek maguk lesznek a bábok."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.