A 2012/2013-as évad a Fiatal Alkotók Éve a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban. Az új évad rendezői gárdája között találjuk Fige Attilát, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábrendező hallgatóját, aki legújabb rendezése kapcsán mesélt.
A fiatal rendező állandó tervezőjével Miareczky Edittel közösen állítja színpadra Erdős Virág Pimpáré és Vakvarjúcska című mesejátékát, amely most jelent meg a Móra Kiadó gondozásában és először láthatják a gyerekek nagyszínpadon.
A Pimpáré és Vakvarjúcska lírai történet a szerelemről, a másik elfogadásáról, a felnőtté válásról és az önzetlenségről. A főszereplő Pimpáré királykisasszony a birodalom reménysége, Pitypang király és Pongyola királyné egyetlen leánygyermeke. A szülők mielőbb férjhez akarják adni, hiszen csak ő hozhat megoldást az anyagi gondokkal küzdő királyságnak. Dacos királykisasszonyhoz méltón nem enged a szülői önkénynek, egyik kérő sem nyeri el a tetszését; ő ugyanis szerelemből akar férjhez menni, a sors és az élet azonban kiszámíthatatlan.
A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház prózai és tánctagozatának közös produkcióját a közönség november 30-án láthatja először.
Fige Attila és Miareczky Edit közös munkájukról, a gyerekszínházról és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban készülő legújabb darabjukról meséltek.
Fige Attila
Hogyan kezdődött a közös munkátok?
FA: Az első közös munkánk egy operettrészlet volt. Gördülékenyen tudtunk együtt gondolkodni és dolgozni. Azóta is egymásból építkezünk, impulzusokat cserélünk. Kiegészítjük egymást, jó párost alkotunk.
ME: Szeretek Attilával dolgozni, mert erős vizualitással rendelkezik, ezért könnyen lehet továbbépítkezni, egyik ötletből születik meg a másik.
A gyerekek számára minden megszemélyesíthető, képzeletük határtalan. Mennyiben építkeztek, hagyatkoztok a gyerekek fantáziájára?
FA: A gyerekek képzelőereje a legfontosabb. Kaptunk már olyan kritikát, hogy nagyon minimális, vagy túlságosan is absztrakt világot hoztunk létre. Az a célunk, hogy a gyerek fantáziáját, képzelőerejét beindítsuk, ezzel érdeklődését folyamatosan fenntartsuk. Olyan gyerekelőadásokat, bábelőadásokat szeretnénk csinálni, amelyek továbbgondolják a hagyományokat.
ME: A szerző, Erdős Virág eredetileg bábszínház számára írta meg a mesét, amelyből mi most nagyszínházi előadást készítünk. A díszletet és a jelmezt ehhez mérten kell megterveznünk.
A gyerekirodalom gyakran él a klasszikus mesei motívumok és a felnőttek számára is ismerős hétköznapi helyzetek egybecsúsztatásával. Ez a fajta kettős beszéd mennyiben jelenik meg a készülő előadásban?
FA: Célunk az, hogy ne csak a gyerekek élvezzék az előadást, hanem a felnőtt közönség is. A Pimpáré és Vakvarjúcska szövege és története erre kiválóan alkalmas. Megpróbálunk két síkon kommunikálni. A szöveg szintjén vannak olyan szituációk, amelyek a felnőttek számára érdekesek, és van egy másik sík, amely a gyerekekre hat.
ME: A történet nagyon is aktuális...
Pimpáré és Vakvarjúcska története milyen tanulságokat hordozhat a gyerekek és a felnőttek számára?
FA: Rengeteg fontos problémát vet fel. Azt gondolom, elsősorban arról szól, hogy fogadjuk el és értsük meg egymást, ne legyenek előítéleteink. Továbbá az önfeláldozásról. Ahhoz, hogy működjön egy kapcsolat két ember között, fel kell adnunk önmagunkból valamit és meg kell tennünk bizonyos dolgokat a másikért.
ME: Valamint azt is, hogy képesek legyünk kiállni magunkért.
Pimpáré királykisasszony végül megtalálja a szerelmet, de közben el is veszít valamit.
ME: Pimpáré egy viszonylagos kényelmet veszít el. Olyan érzelmi és anyagi biztonságot, amelyről kiderül, hogy csak látszólagos. A kérdés az, hogy vajon képes-e meglátni az őt körülvevő valódi értékeket? Pimpáré és Vakvarjúcska világa teljesen különböző, ám ez csak a látszat.
FA: Pimpáré számára ott van az új kezdet lehetősége. Képes szakítani az eddigi életével és továbblépni az új élet reményében. Mindenképpen pozitív üzenetet hordoz ez a mese; bátornak, elfogadónak és nyitottnak kell lenni a világra, önmagunkra és a társainkra.
Kritikusabb a gyerekközönség, mint a felnőtt?
FA: A gyerekek rögtön elárulják, kimondják, hogy mi tetszik nekik és mi az, amit unalmasnak tartanak. Az előadás alatt szóvá teszik a nemtetszésüket, vagy csak megbeszélik a látottakat.
Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
FA: A báb- és gyerekszínházi munkák a legfontosabbak, mert ez nagy kihívás és nagyon hálás feladat. Szeretnék a jövőben közösen bábfilmet és a báb-animációt készíteni.
Forrás: Bartók Kamaraszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.