A bíróság szerint Králl Csaba kritikus tavalyi nyílt levelében nem rágalmazta Markó Ivánt, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság megszüntette a rágalmazás miatt indított magánvádas büntetőügyben indult pert. A végzés nem jogerős – írja a Revizor és a Népszabadság.
Két pert indított a Revizor kritikai portál ellen Markó Iván. Az egyiket „a személyiségi jog megsértése” címén. Mivel eslő fokon veszített, fellebbezett; így december 13-án másodfokon újra tárgyalják az ügyet. A másik ügyről nemrég született végzés, amely megjelent a Revizor oldalán.
A táncművész – jogi képviselője útján – 2011. április 27-én rágalmazás miatt feljelentette Králl Csabát, mivel a Revizoron 2011. március 22-én az újságíró a magánvádló becsületét csorbító kritikát tartalmazó nyílt levelet tett közzé „Trafó: Ez itt a vég?” címen. A következő mondatokat, kifejezéseket sérelmezte:
„Markó Iván pedig Markó Iván, aki még mindig abban a hiszemben él, hogy ő a messiás – a szakmában és az országhatárainkon kívül sehol sem jegyzett Fesztivál Balett élén.”„Egyébként meg: vajon nem kellemetlen a számodra, hogy Markó Ivánéval együtt említik a nevedet, aki úgy világhírű koreográfus (lásd Szőcs Géza felszólalását), ahogy én világhírű zsurnaliszta, és amit ő képvisel, az köszönő viszonyban sincs azzal, amit Te a kortárs művészetről gondolsz? Persze Markó csináljon azt, amit akar, szíve joga, de Te kész vagy összebútorozni a nyolcvanas évekkel?”
Markó Iván, fotó: port.hu
Mint dr. Romwalter Péter bíró a végzésben kifejti: a nyílt levélként közzétett írásmű – a magánvádló által is elismerten – kritika, műbírálat, Markó jelenlegi művészi, művészeti teljesítményéről. Ez a műfaj eleve egy értékítész szubjektív véleménye egy másik személy teljesítményéről, szellemi vagy fizikai produktumáról. A büntetőjog a nem kirívóan sértő és bántó véleményeket nem szankcionálja, hiszen a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát csak a szükségesség keretei között korlátozhatja a becsület védelméhez való másik alapjog. Fokozottan igaz ez a kritikára, műbírálatra, amely eleve értékítéletet, a kritika tárgyának akár élesen negatív tartalmú minősítését is jelentheti. Természetesen nem lehet céltalanul sértő, illetve acsarkodó vagy trágár jellegű.
Hozzáteszi azt is a bíró, a kritikai véleményeket – és így az inkriminált kijelentéseket és tényállításokat – az egységes joggyakorlat alapján, nem a szövegkörnyezetükből kiragadva, hanem a tágabb szövegkörnyezet és a szövegösszefüggések vizsgálatával kell megítélni.
A bíróság megállapította, hogy ezek a vádlott – erős éllel rendelkező – kritikai véleményének tekinthetőek, a magánvádló jelenlegi művészeti teljesítményéről, valamint az általa vezetett intézmény művészeti színvonaláról és nemzetközi elismertségéről. Nem mondható viszont sem acsarkodónak, sem trágárnak.
A fentiek alapján a bíróság mind a rágalmazást, mind pedig a becsületsértést – jogellenesség hiánya miatt – kizárta. Mindezek alapján az eljárást megszüntette.
Forrás: Revizor, Népszabadság
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.