"Érzéki és filozófikus" - Holdbeli csónakos a Csokonai Színházban

November 8-án mutatta be a debreceni Csokonai Színház Weöres Sándor: Holdbeli csónakos című darabját a Hajdú Táncegyüttessel koprodukcióban, Gemza Péter rendezésében.

A Csokonai Színház ajánlója:

Vitéz László, Paprika Jancsi, Bolond Istók nem ismeretlenül csengő nevek előttünk, mindannyian egyszer legalább összefutottunk velük életünk során: gyerekkorunkban nagymamával a Városligetben, felnőttként gyermekünkkel a debreceni Mutatványos Parkban, vagy ha máshol nem, a képernyőn keresztül. Pávaszem, Jégapó magyar király leánya a boldogságot az égi szerelemben keresi, a Holdbeli csónakossal való találkozástól várja.

Az álmodozó Pávaszem kezének elnyerésére négy kérő pályázik. Huang-ti, a kínai császár erőszakkal, katonasággal akarja megszerezni; Temora, a gonosz kelta királynő eladja Memnonnak, a kincset ígérő szerecsen fejedelemnek; tőle elrabolja Idomeneus, a krétai király; ezután Dumuzi, a sumir főpap foglya lesz, aki bűvölő-bájoló varázslattal tör életére... Pávaszem eljut a majmok országába is... Vitéz László, Paprika Jancsi és Bolond Istók – meg persze Medvefia, lapp királyfi – Pávaszem kiszabadításán fáradoznak, de a lány változatlanul a Holdbeli csónakos után vágyakozik. A Sólyomistennőnek kell végül csőrével a fiatalok szívéből a valódi szerelmet napvilágra hozni.

„Magyar tárgyú, magyar ritmikájú mesejátékénak" mondja a költő saját darabját, és minthogy a Weöres-színjátszásnak nincs még rögzült hagyománya, óriási lehetőség egy-egy alkotó számára a megszólaltatás formájának megtalálása. A darabot táncjátékként Gemza Péter koreográfus a Hajdú Táncegyüttes művészeivel és a Csokonai Színház színészeivel viszi színre.
Átjárás a valóság és a képzelet között – Gemza Péter a Holdbeli csónakosról
Miért vágyódik el az ember a valóságból, és földi lény létére miért keresi az égi, az elérhetetlen szerelmet? Képes-e lemondani a lelkének égbe vágyó részéről, a hús-vér, valós boldogságért? – ezek a kérdések foglalkoztatják a Holdbeli csónakost rendező Gemza Pétert. A neves koreográfus sok zenével, tánccal állította színre Weöres Sándor művét gyerekek számára, akinek a valóság és a képzelet közötti mesés átjárás még természetes.
- Nagy József társulatában elsősorban táncosként, később koreográfusként és mozgástanárként lett ismert Gemza Péter. Az utóbbi időben egyre inkább az irodalmi szövegek felé fordul – Goethe (Zöld kígyó és Szép Liliom, Csokonai Színház) és Abe Kobo (Mint a fagyöngy, M Stúdió) után miért éppen Weöres Sándor költői szövegét állítja színpadra?
- A felkérést a Csokonai Színháztól kaptam, de nem ért váratlanul, mert Weöres Sándor költészete és dramaturgiája már régóta foglalkoztat. Az egyik legjelentősebb magyar író-költőnek tartom, akinek zeneiséggel és filozófiával telített szövegei az elmélyülés lehetőségét kínálják fel – egyszerre érzékiek és filozófikusak. Eddig nem kifejezetten színházi szemmel közelítettem hozzá, de már láttam korábban néhány figyelemreméltó előadást, például a Theomachiát Balázs Zoltán rendezésében. A Holdbeli csónakost remek lehetőségnek érzem egy olyan előadás létrehozásához, amelyben a tánc, a zene és szöveg egységes, álomszerű meseszövetté állhat össze, de olyan módon, hogy az mind a gyerekek, mind a felnőttek számára élvezhető legyen.

- A Holdbeli csónakosban többféle stílus, műfaj keveredik.
- Formai szempontból Weöres szövege leginkább talán egy bábelőadást feltételezne, és én igyekeztem is követni ezt az elvet. De nálunk a bábokat élő szereplők helyettesítik – oly módon, hogy azokat a figurákat jelenítik meg, akikből – úgymond – letisztultak a bábkarakterek, mint például Vitéz László vagy Bolond Istók és Paprika Jancsi esetében. Ezt a mozgással, tánccal, illetve a zenével is igyekeztem érzékeltetni, de nem hagyományos, sablonos módon, hanem az adott színész személyiségéből építkezve. Egyébként a táncok és a zene a mi előadásunkban is sokféle forrásból táplálkozik. Alapjában véve magyar dallamok, ritmusok szólalnak meg, de stilizáltabb, letisztult formában, ötvöződve szlovák, horvát, román, cigány táncritmusokkal és motívumokkal, néhol dzsesszes beütéssel.
- Számos mítosz és hagyomány ötvöződik a történetben. Mi volt a fő gondolat, a vezérelv az előadás rendezése során?
A történet szempontjából számomra a legfontosabb az égi és földi szerelem lehetősége vagy lehetetlensége, ami az ősi mítoszoktól kezdve Árgyilus királyfi történetén keresztül a Csongor és Tündéig alapkérdés. Miért vágyódik el az ember a valóságból, és földi lény létére miért keresi az égi, az elérhetetlen szerelmet? Képes-e lemondani a lelkének égbe vágyó részéről, a hús-vér, valós boldogságért? Ezek olyan örök kérdések, melyek a mesékben, mítoszokban, de akár a művészetben is folyamatosan felvetődnek. Ez a kettősség nyilván nem fogalmazódik meg a gyerekek tudatában, de ösztönösen ők is érzik, bár az ő világukban még természetesebb az átjárás a valóság és a képzelet között.
- Hogyan írná le az előadás hangulatát, atmoszféráját?
- Én a gyerekközönséget legalább annyira komolyan veszem, mint a felnőtt nézőt, még akkor is, ha sok mindent másképp lát, másképp érzékel. A legjobb, amikor felnőttek és gyerekek együtt nézik az előadást, mert kölcsönösen hatnak egymásra. Ebben a darabban egy varázslatos, titokzatos utazásra indulnak a nézők, miután a mesélő, Vitéz László kinyitja a hatalmas kaput, amit meséskönyvnek vagy zenedoboznak is láthatunk. Ezzel mintha egy másik világot nyitna meg számunkra, elindítja a mese időszámítását, és innentől kezdve minden a játék, a mese törvényszerűségeinek rendelődik alá. Az égbevágyó Pávaszem királykisasszony és a földi módon, de hűségesen szerelmes lapp királyfi, Medvefia megpróbáltatásait és egymásra találását kísérhetjük végig táncban, dalban, zenében, amit folyamatosan ellenpontoz a hősködő, nagyszájú, de csupaszív Vitéz László, a garabonciás Bolond Istók és a kedvesen izgága Paprika Jancsi humora.

Az interjút készítette: Kozma András

Weöres Sándor: Holdbeli csónakos

A Hajdú Táncegyüttessel koprodukcióban
zenés-táncos mesejáték
A holdbeli csónakos      BAKOS-KISS GÁBOR
Jégapó      VARGA JÓZSEF
Pávaszem, leánya      SZAKÁCS HAJNALKA
Nagymedve, lapp fejedelem    MISKE LÁSZLÓ
Medvefia, lapp trónörökös      KISS GERGELY MÁTÉ
Vitéz László      OLT TAMÁS
Bolond Istók      MERCS JÁNOS
Paprika Jancsi      VRANYECZ ARTÚR
Gyöngyvér, Jégapó udvari énekesnője      EDELÉNYI VIVIEN
Sólyomistennő      POZSONYI ÁGNES
Kínai császár, Hóhér      BOCSKAI ISTVÁN
Szerecsen király      ENDI ANDRÁS
Krétai király, Börtönőr      MOLNÁR ENDRE
Sumér máguskirály      STEUER TIBOR
Lapátos hindu, zongorista      DARGÓ GYERGELY
Közreműködik: a debreceni Hajdú Táncegyüttes, együttesvezetők: Tiszai Zsuzsa, Lovas Bálint
Súgó: Dihen Viktória | Ügyelő: Karl József | Rendezőasszisztens, video: Jóvér Csaba |

Díszlettervező: Gemza Péter | Jelmeztervező: Aleksandra Pešić | Zeneszerző: Solti Árpád | Dramaturg: Kozma András
Rendező: GEMZA PÉTER
Bemutató:

2012. november 8. Csokonai Színház, nagyszínpad, 14 óra

További előadás:

2012. november 9. Csokonai Színház, nagyszínpad, 14 óra