"Halasztódhat a kifizetés" - L. Simon a függetlenekről írt és nyilatkozott

L. Simon László a Magyar Televízió az Este című műsorában beszélt a függetlenek helyzetéről, a Kino Mozi és a Mundruczó Kornél által működtetett Proton színházról pedig Facebook oldalán nyilatkozott.

L. Simon az Estében a függetlenek helyzetéről beszélt

A műsorvezető felvetésére, miszerint a függetlenek azt mondják, a nekik megítélt 667 millióból zároltak 241 milliót a kulturális államtitkár úgy reagált: „Kezdjük az elején. 17 milliárdnyi összeget zárol a kormány az EMMI-nél. Ezt több, mint egy hónapja tujduk. Mi két dolog miatt nem álltunk elő az államtitkárság számaival, egyrészt azért, mert nem volt végleges a tárcán belüli elosztás. Amikor már tudtuk mennyi a ránk eső rész, akkor az volt a kérdés, hogy ebből mi az, amit valójában zárolással kell sújtanunk, mely intézményeket, területeket. A legfontosabb szempontunk az volt, hogy az államilag kiemelt intézményeket ne sújtsuk zárolással, ne vegyünk el pénzt a Nemzeti Színháztól, az Idegennyelvű Könyvtártól, az Országos Széchenyi Könyvtártól és a többi. Végülis valamennyit az intézményeinkre is kellett terhelni. Eredetileg azt terveztük, hogy 250 millió forintot fogunk terhelni a Szépművészeti Múzeumra és 850 milliót az Operaházra. A munka során, amikor próbáltuk a számokat ide-oda tologatni, ebből elég jelentős forrást vissza tudtunk venni, mert volt a Nemzeti Múzeumnak egy 777,5 milliós már visszafizetett pénzmennyisége, amit be tudott a kormány számolni a zárolásba. Így a végén 100 milliót zárolunk a Szépművészeti Múzeumnál és 250 milliót az Operánál. Ez volt az alapelvünk, hogy a kiemelt állami intézmények ne sérüljenek, mert valóban végveszélybe kerültek volna” – fejtette ki L. Simon László az Estében.

Arról, hogy most a függetlenek kerülnek végveszélybe elmondta: „Egymilliárd forint jutott előadóművészeti pályázati tevékenységi finanszírozására az ún. fejezeti soron, ebből 500 milliót kellett zárolnunk. Azt csináltuk – éppen a függetlenek érdekében, ez egy nagyon komoly számítás volt, komoly meccs volt házon belül is és az érintett szakmai szervezetekkel is-, hiszen a kőszínházak pályázatos pénzeit teljesen zároltuk, és a még érvényben lévő előadóművészeti kategóriáknak megfelelően az ún. kettes és hatos kategóriára tettük a megmaradt pénzösszeget. Amit a területből megtartottunk, azt mind otthagytuk a pályázatosoknál, így 500 millió forintot tudunk szétosztani” – fogalmazott L. Simon László, aki kérdésre válaszolva hozzátette, annak a pénznek a 2/3-át adják oda „amit nem kellett volna odaadni”.

L. Simon arról számolt be, hogy nem fog többet előfordulni, hogy szeptemberben írják ki a pályázatokat, erre jóval előbb fog sor kerülni. „Maga az előadóművészeti törvény is változni fog, új kategóriák lesznek. De azért azt szeretném mindenki számára egyértelművé tenni, ezek nem automatikusan járó pénzek. Ez nem olyan állami támogatás, amit költségvetési törvényben rögzítettek és ezt a pénzt meg kell kapni. Én őszintén megmondom, ezeket a társulatokat – nem mindet, de jórészüket- ismerem, nemrég Frenák Pálnak voltam a legújabb darabján. Én a magam részéről sajnálom, hogy nem tudunk annyi pénzt adni, amennyit szeretnénk, de azt a fáradozást, hogy mi ezeknek a szervezeteknek az életbenmaradásához adjunk pénzt más területek rovására, azt szerintem lehet méltányolni. Azt is hozzáteszem, hogy az a két szervezet, ami ezen a videón is megnyilvánult, idén, az én egyéni és személyes döntésemnek köszönhetően került be a támogatotti körbe, sőt, a FÜGE az egy új szervezet, a megszületését követően azonnal bevettük őket abba a körbe, amelyben az állatitkárság azon művészeti szervezeteket támogatja, amelyek valamilyen szempontból jelentős munkát végeznek. (A FÜGE évi 500 ezer forintos támogatást kapott. A szerk.) (...) Azt gondolom ebből az a szándék látszik, hogy számunkra ez a terület is fontos” – nyilatkozta L. Simon László az Estében. Szerinte nem az a realitás, hogy be fognak zárni a független színházak, bár L. Simon nem meri határozottan állítani, hogy idén kifizetésre kerül sor.

További részletek a videóban.

A teljes interjú szövegét itt elérhetik.

Forrás: Színház.hu, MTV

L. Simon László nyilatkozatának részleteit szerkesztetlenül közöljük.

L Simon László a Facebook oldalán A Kino Mozitól a Proton Színházig címmel írt

Az utóbbi napokban elég sok szó esett a budapesti Kino mozi bezárásáról és a független színházak megkésett és részben zárolt támogatásairól. Szeretnék egy konkrét összefüggésre rámutatni, hogy lássák, nem is olyan egyszerű eligazodni a művészetre szánt állami támogatások világában.

A Kino Mozit a 2008 áprilisában létrehozott Szuez Film Kft. bérelte és működtette. A mozi nemcsak a működéséhez kapott támogatást, hanem az úgynevezett art filmek forgalmazása, vetítése után is. Az art filmek forgalmazásának az a célja, hogy az állam anyagi segítségével juttassanak el a közönséghez értékes, üzleti alapon forgalmazhatatlan filmeket. Az art filmek besorolásáért korábban a „dicső múltú” Magyar Mozgókép Közalapítvány volt a felelős. A filmszakmai döntőbizottság elvileg szigorú szabályok mentén dönthette el, hogy egy adott, nem magyar gyártású film megfelel-e az art besorolásnak. Ha megfelelt és megkapta a besorolást, automatikusan normatív támogatásra volt jogosult a forgalmazó és annak az art mozinak az üzemeltetője is, aki vetítette a filmet.

Tény, hogy sokszor díjnyertes, értékes alkotások sem kapták meg az art besorolást, persze előfordultak „kedvezményezett” forgalmazók, akik kivétel nélkül minden általuk forgalmazott filmre megkapták az art minősítést. A filmeket, amit támogatásért cserébe játszhattak volna a mozik, a „kedvezményezett” forgalmazók nem adták oda az art termet üzemeltetőknek, hanem kizárólag a saját üzemeltetésű moziban vetítették azokat, sokszor azt sem szégyellve, hogy a statisztikai jelentésben 1 előadást, 1 nézőt szerepeltettek.

2008-ban például Ulrich Seidl osztrák rendezőnek hét filmjét mutatták be, egyik nap hármat, másik nap négyet. Mind a hét film megfelelt az art besorolási feltételeknek és megkapta a filmenkénti 1,7 millió forintnyi támogatást. Az senkit sem zavart, hogy a támogatott filmek között 1992-ben és 1996-ban készült televíziós dokumentumfilmek is szerepelhettek art filmként (ezeket normális esetben a televíziókban kellett volna bemutatni, ahol jelentősen olcsóbban, sokkal több nézőhöz juthattak volna el őket). Ulrich Seidl hét filmje után tehát megkapta a forgalmazó az egyenként 1, 7 milliós állami támogatást. A hét film Budapesten összesen 30 előadás és 118 látogató mellett mindösszesen 77 ezer forintos bevételt ért el, ami mellé összesen 11,9 millió forint támogatást kapott.

A hét filmből a Tervezett veszteség című filmet 2008. október 2-án mutatták be, összesen egyszer játszották egy néző előtt! A jegyárbevétel 950 forint volt, az erre jutó állami támogatás 1,7 millió!!! Az ugyanezen a napon bemutatott, és szintén egyszer vetített Kebelbarát című filmet ketten nézték meg, ebben az esetben 1200 forintnyi bevételre jutott az 1,7 millió forintos támogatás.

Ezeket a filmeket a Szuez Film Kft. forgalmazta. Ez a cég működteti a Kino mozit (a bérelt ingatlan tulajdonosa a főváros cége, a Budapest Film Kft.). „Magyarországon az utóbbi két évben minden, minket érintő, eddig rendszeres működési pályázat megszűnt, ezáltal kulturális tevékenységünk erőfeszítéseink ellenére nem fenntartható. Megszűnésünkkel tovább szűkül a már most sem sokszínű artmozi-piac” – állította nyilatkozatában az a Szuez Film, amelynek két tulajdonosa van, Petrányi Viktória és Mundruczó Kornél.

Az a Mundruczó Kornél, aki a Proton Színház nevében azt mondta a függetlenek minapi videóüzenetében, hogy a függetlenek támogatásának csökkentése bűn.

Az a Mundruczó Kornél, akinek a Magyar Nemzeti Filmalap épp a napokban ítélt meg 280 millió forintos támogatást a készülő új játékfilmjéhez (tavaly egy másik tervezett film forgatókönyvének a fejlesztésére kapott 7,5 milliót, ki tudja, abból lesz-e film valaha). A film producere Mundruczó alkotó- és üzlettársa, Petrányi Viktória. A forrásért Mundruczó és Petrányi másik közös cége, a Proton Cinema Kft. pályázott.

Egyébként az adatokat a minisztériumi archívumokból és a nyilvános cégadatokból gyűjtöttem össze. Gondolom, ez lenne a dolguk azoknak a „tényfeltáró” újságíróknak is, akik kamu cikkeket közölnek az állítólagos szomszédom állami földbérletéről.

Hamarosan interjút közlünk Mundruczó Kornéllal.

Mundruczó Kornél és Petrányi Viktória válaszát itt elérhetik.

süti beállítások módosítása