Két új előadást is műsorra tűz a héten a Katona József Színház: a teátrum alapításának körülményeit bemutató produkciónak csütörtökön a Kamrában, Caragiale Farsang című darabjának pedig szombaton a nagyszínpadon tartják a premierjét.
Két premiert tartanak
Az önálló Katona József Színház létrejöttének 30 éves évfordulója alkalmából születő előadással folytatódik a Katona dokumentumszínházi sorozata, a Notóriusok, amely ezúttal a megalakulás eseményeit mutatja meg. Az Eleje - Notóriusok 30.1 - Nyelvemlékek a KATONA megalakulásának korából című produkció rendezője Máté Gábor.
A színház MTI-hez eljuttatott közleménye szerint művészi erők, szándék, akarat és lehetőség egybeesése tette lehetővé a Katona József Színház 30 évvel ezelőtti megalakulását.
A politikai és művészeti élet 30 évvel ezelőtti szereplőit a társulat jelenlegi tagjai személyesítik meg: Bán Bálint, Borbély Alexandra, Dénes Viktor, Elek Ferenc, Fullajtár Andrea, Kiss Eszter, Kovács Lehel, Ónodi Eszter, Pálos Hanna és Tóth Anita látható a Kamra színpadán.
Ion Luca Caragiale Farsang című darabját Gothár Péter rendezésében láthatja szombattól a közönség. A 19. század végi román irodalom kiemelkedő szerzőjének műveiben a nagyvárossá fejlődő Bukarest remekül jellemzett alakjai hűtlenkednek, hazudoznak és keverednek korrupciós ügyekbe. A Farsangot 1885-ben írta Caragiale. A Katona József Színház felkérésére Bodor Ádám tavaly újrafordította és átdolgozta a szöveget.
Az előadásban Ujlaki Dénes, Nagy Ervin, Lengyel Ferenc, Tasnádi Bence, Kocsis Gergely, Vajdai Vilmos, Jordán Adél, Pálmai Anna, Dankó István és Czakó Klári játszik, zenéjét Selmeczi György szerezte.
A Farsangról
A Farsang egy szerelmi ötszög története: egy borbélyüzlet főnökébe két nő szerelmes; a nők férjei féltékenyek. Közben megkezdődik a farsang, ahol mindnyájan jelmezt öltenek és jelmezt cserélnek, így mindenki mást kerget, mint akit kergetni szeretne.
A XIX. század végi román irodalom kiemelkedő alakja, Ion Luca Caragiale (1852-1912) maga is olyan, mint vígjátékainak esendő figurái; hajszolt és örökös anyagi gondokkal teli életéből számtalan anekdota maradt fenn. A legváltozatosabb mesterségeket űzte, hogy az írás mellett a megélhetését biztosítsa, volt könyvtáros, iktató, tanár, tanfelügyelő, újságíró, súgó, színigazgató és kocsmáros.
1902-ben plágium vádjával perbe fogták, tisztázta ugyan magát, de két év múlva kiábrándultan elhagyta Romániát, Berlinbe költözött, és ott is maradt a haláláig. Drámaíróként a Zűrzavaros éjszaka című darabjával tűnt fel 1879-ben, ezt nemsokára Az elveszett levél című politikai komédia, a korrupt képviselőválasztások szatírája követte. Műveiben a nagyvárossá fejlődő Bukarest remekül jellemzett alakjai hűtlenkednek, hazudoznak és keverednek korrupciós ügyekbe. A Farsangot 1885-ben írta.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.