A Gárdonyi Géza Színház következő, november 16-ai stúdióbemutatója egy egri írónő tollából született.
A korábban csak novellákat író Harsányi Judit első darabja, a Vágyaink ritmusa 2010 májusában került színpadra Varró Emese főszereplésével, Faragó András rendezésében. Mint ahogy erre, a következő munkájára is a színésznő kérte fel: szülessen egy dráma a negyven évvel ezelőtt elhunyt Domján Edit emlékére.
- Varró Emese példaképe Domján Edit - mesélte az írónő. - Férjét, Kaló Flóriánt is megkereste, hogy meséljen neki a színésznőről, sok személyes titkot tudott meg róla. Domján 40 évesen halt meg, negyven évvel ezelőtt. Ez méltó alkalom arra, hogy emlékezzünk rá. Ezért született a darab, amelynek nagyon sok valóságalapja van. Volt egy magyar származású, gazdag kanadai férfi, aki szerelmes volt Editbe. Az ő lányát játssza Emese, aki ponyvaregényeket ír. Az apjának akar bizonyítani, ezért anyagot gyűjt Domjánról. Szeretné megismerni a magyar színésznőket, így kerül kapcsolatba a Nagy Barbara által játszott nővel, aki Edit egyik sikerszerepét, az Üvegcipőt próbálja. A két nő egymást formálja. A néző nem Domján Edit életét fogja látni, hanem egy olyan darabot, amit ő ihletett.
Venczel Valentin elmondta: a munka legizgalmasabb szakasza az volt, hogy a színészeknek és neki, mint rendezőnek, "össze kellett érniük". "Barbara a legfiatalabb színészgeneráció tagja, Emese példaképként tekint Domján Editre, míg én kortársamként. E három nemzedéki álláspontot fésültük össze, hogy megtaláljuk az azonos nézőpontot" - fogalmazott a rendező.
"Domján Editről kell beszélni, hiszen ma ugyanolyan elidegenedett világban élünk, amilyennek ő áldozata lett. Olyan állapot ez, amelyben nem vagyunk képesek észrevenni a másik embert, még akkor sem, ha egy csillogó személyiségről van szó. Fontos 2012-ben egy ikon felmutatása, s hogy választ keressünk arra a kérdésre, egy ígéretes tehetség, aki 20 éves pályafutása alatt rengeteget adott a közönségnek, miért vetett véget az életének. A kollektív emlékezetünkből felidézünk okokat, de választ nem adhatunk, csak felkínálhatjuk ezeket a nézőnek" - összegzett Venczel Valentin.
Forrás: Gárdonyi Géza Színház, Heves Megyei Hírlap