Az augsburgi Die Kiste bábszínház múzeumában október végéig tartott nyitva az a kiállítás, amellyel a Grimm testvérek mesegyűjteményének kiadását ünnepelték. A kötet megjelenésének 200. évfordulójának tiszteletére Európából és Ázsiából is érkeztek Grimm-mesékből készült előadások bábjai a német városba. A Budapest Bábszínházat hat mesehős képviselte.
A 2012. április 25. és október 21. között megrendezett időszaki kiállításnak egy bicentenárium volt az apropója: Jacob és Wilhelm Grimm Kinder- und Hausmärchen (Gyerek- és házimesék) című mesegyűjteményének első kötete 1812-ben jelent meg. A művek népszerűsége azóta töretlen, 2005 óta az UNESCO döntésének értelmében a világ dokumentumörökségei közé számítanak. Az augsburgi Die Kiste bábmúzeum kiállításán a két évszázad alatt kiadott mesekönyveket, és képeslapokat, játékokat egyaránt láthattak az érdeklődők; a német, holland, cseh, svájci és japán bábok mellett pedig a Budapest Bábszínház hat évtizedének Grimm-produkcióiból is ízelítőt kaphattak a látogatók.
A tárlatra a legrégebbi magyar bábként az 1957. március 22-én bemutatott Hamupipőke címszereplője utazott (az előadást Kiss István rendezte, az adaptációt Bozó László készítette, a bábokat Bródy Vera tervezte). Augsburgba eljutott két Hüvelyk Matyi főhőse is: a Tóth Dezső tervezte előadás bábja (Kiss István vitte színre Besztercei János és Füsi József adaptációját, a bemutatóra 1957. szeptember 17-én került sor), valamint Ambrus Imre figurája (az 1982. október 9-én bemutatott előadás szövegét Tóth Eszter írta, a produkciót Kovács Gyula rendezte).
A Hófehérke három előadásából három bábot állítottak ki: két címszereplőt (az adaptációt Károlyi Amy, a bábokat Bródy Vera álmodta meg, az 1958. szeptember 13-án bemutatott felújítást Szőnyi Kató, az az 1985. május18-it Kovács Géza rendezte), illetve a boszorkányt (a mesét Heindl Vera írta színpadra, az előadást Vas-Zoltán Iván rendezte, a bábokat Lévai Sándor tervezte, a premiert 1995. december 17-én tartották).
A Grimm-mesék azonban nem csupán a történelmet jelentik a Budapest Bábszínházban, hiszen a repertoáron jelenleg két olyan előadás is szerepel, amelyeket a legendás gyűjteményből ismerünk: a Csipkerózsa legfrissebb adaptációját Lackfi János jegyzi, a zenés mesejáték rendezője Kuthy Ágnes, a látvány Gombár Judit munkája; A brémai muzsikusokat Gimesi Dóra és az előadás rendezője, Veres András írta színpadra, a látványért Mátravölgyi Ákos felel.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.