Alföldi Róbertet a HVG kérdezte a Nemzeti Színházról, pályázatról és arról, mit tanácsolna Vidnyánszky Attilának. Lapszemle.
Arról, miért tette nyilvánossá pályázatát, elmondta: “A Nemzeti Színház ügye olyan tüzessé vált, hogy az én világképemnek az felel meg, ha nyíltan játszunk. Mindenki vállalja, amit gondol, vállalja, hogy megmérettetik. S mindezt nyilvánosan, hiszen egy nyilvános intézmény élére pályázik, ami a nyilvánosságból él”. Amennyiben nyer, Alföldi Róbert több kortárs, főleg magyar művet szeretne bemutatni. “Ehhez minél több lehetőséget kell teremtenünk az íróknak. Ha valaki visszaemlékszik a Tízparancsolat-drámapályázatunkra, az egy nagyon fontos lépés volt és modellként mutatja, hogy miként kéne működnie talán minden magyar színháznak” – nyilatkozta az igazgató.
A kérdésre, vállalna-e szerepet Vidnyánszky Attila Nemzeti Színházában úgy felelt: “Nem gondolom, hogy most ez lenne a legfontosabb. (…) Nincs viszonyunk. Az a baj, hogy most nem két fajsúlyos színházi személyiség szakmai versenyéről szól ez az egész” – fogalmazott Alföldi Róbert, aki arról is beszélt, ha nyer, nem változtat a társulat szerkezetén.
Fotó: Kummer János
“Ez a társulat az elmúlt öt év eredménye. Persze új találkozásokra mindig nyitottnak kell maradnom, idén például Gáspár Sándor és Tenki Réka is leszerződött hozzánk. Azt gondolom, hogy nagyon kevés ilyen ütőképes társulat van ma Magyarországon. Ha valaki megnézi az előadásokat a színházban és nem DVD-ről, akkor az pontosan tudja, hogy milyen magas színvonalon teljesít a társulat. (…) Művészi bizalom és kitartás nélkül nem lehet társulatot vezetni. Amikor elküldtem színészeket, akkor is azt mondtam, hogy volt közöttük kiváló színész. Csak más típusú színész volt, mint akire itt, a Nemzeti Színházban számítottam” – fejtette ki a Nemzeti Színház igazgatója.
Annak kapcsán, hogy Vidnyánszky Attilát mint 15 millió magyar lehetséges színigazgatóját emlegetik, elmondta: “Az én öt évem a Kolozsvári Színház Ványa bácsi előadásával kezdődött. A marosvásárhelyiek tavaly három előadással érkeztek Magyarországra, ebből kettőt nálunk láthatott a közönség, idén a szabadkaiak vendégjátékáról egyeztetünk. A határon túliság azonban önmagában nem művészi kategória. (…) Nem lehet átfogóan beszélni határontúli vagy vidéki előadásokról. Nagyon sok vidéki előadás van. Vendégjátékokon, a Thália Színházban és a fesztiválokon meg tudjuk nézni őket. A köztelevízió majdnem kizárólag vidéki előadásokat közvetít. Miért teszünk úgy, mintha nem így lenne? A Nemzeti Színház nem befogadó színház” – szögezte le az igazgató, aki arról is beszélt, hogy sokan járnak vidékről is a Nemzetibe, mert olyan színvonalú előadásokat láthatnak, hogy megéri a nézőknek négyen, nyolcan vagy tizenöten összeállni, és Pestre utazni. Arról is beszámolt, hogy sikerült bevonzani a 14-től 25 éves korosztályt is, nézőik egyharmada közülük kerül ki.
Arról a kritikáról is szót ejtett, miszerint nem hagyománytisztelő. “Kíváncsi vagyok, mit várnak azok, akik számonkérik rajtam a hagyománytiszteletet? Ha bárki megnéz egy 20-25 évvel ezelőtti előadást felvételről, az idegen számára. A színház lényege éppen az, hogy most, ebben a pillanatban jön létre” – közölte Alföldi Róbert, aki a Nemzeti anyagi helyzetét is bemutatta. “Azokat a bevételeket, amelyeket most fel tudunk mutatni, továbbra is képesek vagyunk biztosítani, de ezeket nagyon nehéz növelni. Ha például kiadom a házat, akkor nincs előadás. Csakhogy ez nem egy művelődési ház, hanem a Nemzeti Színház” – nyilatkozta az igazgató.
A kérdésre, milyen tanácsot adna az utódjának úgy válaszolt: “Nehéz tanácsot adnom. Állítólag harc van. Talán először is hagyjuk abba a háborút” – közölte Alföldi Róbert.