Na' Conxypanban hull a hó - Ősbemutató Gulácsy életéről Debrecenben

Na' Conxypanban hull a hó címmel kerül sorra a Horváth Árpád Stúdiószínházban a debreceni Csokonai Színház Gulácsy Lajos festő életéről és művészetéről szóló darabjának ősbemutatója november 30-án.

„Saját énemnek egy részét helyezem dolgaimba. Azért munkáim teljesen adják lényemet, fogyatkozásaival és értékével, sejtelmes lelkülettel és érzéki testtel. Nem veszek el és nem teszek hozzá semmit, ami nem harmonizálna, nem állana a legintenzívebb kapcsolatban egyéni érzéseimmel. Érzéseimet pedig nem szabályozom, szabadon csapongok hol a legbujább melegségben, hol az éterikus elvont szellemi tereken.”
(Gulácsy Lajos: Művészetem)

Galambos Péter rendező ajánlója:

"Gulácsy Lajos, a XX. század egyik legnagyobb magyar festője írásokat is hagyott ránk: meséket, novellákat, regénytöredékeket, újságcikkeket, leveleket. Ezek alapján készül az előadás. A "Na' Conxypanban hull a hó" egy ember története, aki legtöbb művét Olaszországban alkotta, de soha, sehol nem talált otthonra a világban. Így született meg Na' Conxypan, a képzelt, teremtett világ. Gulácsyt barátai, szerelmei, családja és rajongói próbálták megmenteni az őrülettől. Sikertelenül: harminckét éves korában elhatalmasodott rajta a skizofrénia, elborult az elméje. Élete hátralevő húsz évét elmegyógyintézetben töltötte.

Az előadás azt a kérdést járja körül, mennyiben vagyunk mi magunk okozói boldogtalanságunknak, betegségünknek, és mennyiben vannak külső okai: hibáztathatjuk-e környezetünket balsorsunkért? Miféle erővel képes a gondolat, a képzelet jobbítani a világon, és hogyan képes ugyanez az erő megbetegíteni, pusztítani, ha tisztánlátásunkat elveszítve vélt vagy valós érdekeink miatt a magunk képére akarjuk formálni a valóságot?"

Gulácsyról:

Gulácsynak 1907-ben nyílt meg első gyűjteményes kiállítása a pesti Uránia műkereskedésben, és bár sokan kinevették vagy elcsodálkoztak fölötte, mégis már annyi elismerést kapott, hogy a rákövetkező évben neki ítélték a főváros Ferenc József ösztöndíját: 4800 koronát. Ez annak idején igen tekintélyes összeg volt. Ezzel a pénzzel - természetesen - rögtön elszalad Olaszországba, ahonnét időnkint vissza-visszatért. A háború kitörése Itáliában érte.

A háború kitörése... Amit Nakonxipánban a festő szinte emberfeletti igyekezettel összehordott: a lét zavartalan békéjét és szépségét, ami nélkül Gulácsy az életet elviselhetetlennek érezte, azt a sok könnyű madárpelyhet szétfújta a tornádó. Gulácsy idegzete pedig nem bírta el a tudatot, hogy háború tört ki. Hogy egy csapásra vége lett mindennek. Összeroppant. A lagúnák városában, a gondolás Velencében kórházba szállították. Zárt idegosztályra. Idővel onnét került haza. De nem a műtermébe, nem a piktor szabad életébe. Csak ismét elmegyógyintézetbe.

Nakonxipán... Vajon a tébolyda kertjében lehetett még róla álmodnia? Nem. Mert ott volt a küszöb, amelyen túl összefolyik és szétesik minden. A neurotikus művész fel tudta építeni Nakonxipánt. Áttette művészetébe vízióit. De az elmebeteg már nem. Azt körülfogta a káosz, amelynek az ő céltudatlanná vált keze már nem tudott formát adni. A szikra kialudt." (Dénes Zsófia: Úgy ahogy volt és... c. könyvéből)

Gulácsy Lajos önarcképe (1903)

Galambos Péter – Kovács-Cohner Róbert: Na' Conxypanban hull a hó
Gulácsy Lajos „Luigi”       Kristán Attila
Sylvio       Mészáros Tibor
Katharina       Ráckevei Anna
Pauline, Higilinda       Újhelyi Kinga
Hilli       Szalma Noémi
Anya       Oláh Zsuzsa
Palavinci Gróf       Csikos Sándor
Filippo       Garay Nagy Tamás
Apa, Hutterton, Ápoló, Orvos, Katona       Dánielfy Zsolt
Bam, Francesco, Katona,Ápoló       Jámbor József
Na’conxypani lány       Szanyi Sarolta
Na’conxypani lány       Edelényi Vivien
Na’conxypani fiú, zenész       Dargó Gergő
Súgó: Lezó Ádám | Ügyelő: Kató Anikó | Rendezőasszisztens: Sóvágó Csaba | Díszlet: Galambos Péter | Grafika: Bátonyi György | Jelmez: Kárpáti Enikő

Dramaturg: Kovács-Cohner Róbert | Zene (dalok): Melis László
Rendező: Galambos Péter
Ősbemutató: 2012. november 30. 19 óra  Horváth Árpád Stúdiószínház