A bevándorlók társadalmi beilleszkedését a művészet eszközeivel segítő módszertant dolgoztak ki európai szervezetek, a projektet november végén mutatták be Budapesten.
"A migráció nem jó vagy rossz, a migráció egyszerűen van, ez a valóságunk. Amióta létezik az emberi nem, azóta van elvándorlás és bevándorlás. Nem hiszem, hogy bárkit meg kellene győznöm ennek az előnyeiről. A valóságot nem szeretni kell, hanem meg kell ismerni" - mondta Francios Matarasso, az Angol Művészeti Tanács tagja, az aberdeeni Robert Gordon Egyetem professzora a nemzetközi Ariadne Konferencián. Matarasso szerint a bevándorlók értékeket, tehetséget hoznak magukkal, amire a mi kultúráinknak szüksége van.
Interjúrészlet Francios Matarassoval:
"A sikeres beilleszkedéséhez nemcsak új kapcsolati hálót kell kialakítani, és a nyelvet elsajátítani, hanem a bevándorlóknak adaptálódniuk kell egy új kulturális közeghez, ami sokszor nem várt nehézségekkel jár" - mondta el Szabó Veronika, az Artemisszió Alapítvány programvezetője. Sőt, az embernek egy új országban újra kell gondolnia az identitását is - ezek azok a dolgok, amelyekben a közösségi művészet segíteni tud.
A nemzetközi Ariadne Konferencián hat európai szervezet találkozott, akik az elmúlt két évben közösen kutatták a bevándorlók integrációjának lehetőségeit. A párizsi Elan Interculturel, Görögországból az Osmosis és a Peloponnészoszi Egyetem Színháztudományi Tanszéke, a brit Momentum Arts és a walesi TAN Dance, a Madridi Complutense Egyetem Művészetekkel a szociális integrációért kutatócsoportja, és a budapesti Artemisszió Alapítvány. Mindannyian közösségi művészeti kutatásokkal, interkulturálás kérdésekkel foglalkoznak, és az elmúlt két évben kutattak és kipróbáltak számos olyan művészeti módszert, amelyekkel segíteni lehet a bevándorlók adaptációját az új környezethez.
Várhegyi Vera, a párizsi ELAN Interkulturel igazgatója arról beszélt, hogy a bevándorlástól nem kell félni. Szerinte a változás nagy lehetőségeket hoz magával. A most kivándorló magyarok egy része vissza fog jönni, és magukkal hozzák majd az élettapasztalataikat, a tanulásuk gyümölcsét. Mások nem jönnek vissza, de tartják a kapcsolatot az itthoniakkal, és hatással vannak a magyar kutlúrára, gazdagítják a nézőpontunkat. Várhegyi azt mondja, hogy nehézségek idején az emberek hajlamosak a meglévő értékeiket félteni, pedig sokszor éppen arra volna szükség, hogy nyitni tudjanak az újdonságra: hogy befogadják, beépítsék, hasznosítsák mindazt a tudást, tapasztalatot és másságot, amit a bevándorlók magukkal hoznak.
Interjúrészlet Várhegyi Verával:
"A művészet az a biztonságos tér, ahol az ember kísérletezhet, új szerepeket próbálhat ki és elbizonytalanodhat. A migránsoknak folyamatosan változniuk kell, döntéseket hozni, és szükségük van egy biztonságos közegre, ahol ezeket a döntéseket előkészíthetik" - állítja Marian Lopez Fernandez Cao, a madridi Complutense Egyetem professzora. Ő művészet alatt egy társadalmi cselekvést ért, amit bárki csinálhat. Ez független attól, hogy a végeredmény végül mennyi pénzt fog érni és kiállítják-e nagy presztízsű helyeken. Fernandez Lopez Cao szerint a művészet célja mindenkor az önkifejezés, az alkotás, és az a cselekvőképesség, amit az alkotás során, egyfajta módosult tudatállapotban megtapasztalhatunk.
Werner Moron, a belga Paracommand Arts igazgatója szerint az európai kormányok úgy tekintenek a közösségi művészetre, mint aminek a feladata, hogy normalizálja és elcsendesítse a társadalmi feszülségeket. Moron célja azonban éppen ellentétes ezzel: a művészet egy eszköz, ami által az új, eltérő nézőpontok, a máshonnan jött emberek változtathatnak a társadalmon. Ahol megfogalmazódhatnak a kritikák és a javaslatok.
A konferencián 12 interaktív workshopon mutatták be azokat a módszereket, amelyeket két év alatt tanulmányoztak: a résztvevők kipróbálhatták a fórum színházat, a body writingot, a közösségi táncot, és előadtak egy performanszot a Váci utcában. Ezekről a módszerekről összeállítottak egy bárki számára elérhető, ingyenes kézikönyvet, amelyben átadják a tudást az általuk kipróbált módszerekről, amelyekkel a bevándorlók társadalmi beilleszkedését lehet segíteni. A kutatók és más szakmabeliek mellett részt vettek magyarországon élő bevándorlók is.
A konferenciát az Artemisszió Alapítvány szervezte, akik 15 éve segítik a különféle társadalmi csoportokat és személyeket abban, hogy a kulturális különbségeikből adódó konfliktusaikat megértsék, feloldják, és képesek legyenek a sokszínűség előnyeit felismerni.