Egy kegyetlen történet - Pillangókisasszony Debrecenben

Operapremiert tartottak a debreceni Csokonai Színházban. Puccini: Pillangókisasszony című művét Ferkay Tamás állította színpadra. A rendező mesélt az előadásról.

A darabról:

A „Madama Butterfly", vagyis a Pillangókisasszony a világ legtöbbet játszott operája. Különös, hogy Puccininek ez a remekműve csak többszöri átdolgozás után nyerte el végső formáját. Ahogy ma játsszuk, 1907-ben Párizsban hangzott el először, s az már a darab negyedik átdolgozása volt. A végeredmény mestermű, amelyben a drámai szándék, a japán kolorit, a megvalósítás zsenialitása katartikus élményt okoz.

1853-ban a Perry tábornok vezette amerikai hadiflotta ágyúi szétlőtték a három évszázadig tartó japán izolációt. A két kultúra találkozásának konfliktusai nagyon izgatták Puccinit, aki ellenszenvvel viseltetett a japánokat lenéző nyugati gondolkodással szemben. Puccini felhasználta David Belasco színművét, amelynek az amerikai Pinkerton hadnagy által „játékból" feleségül vett japán nő, Cso-cso-szán a tragikus hőse.

Puccini a Pillangókisasszonnyal talán minden darabjánál nagyobb szeretettel foglalkozott, s tántoríthatatlanul hitt a műben, a kezdeti fogadtatás sikertelensége ellenére. Dallamalkotása, harmóniavilága, s különösen formaalkotói tehetsége e műben kiteljesedtek, s talán éppen a kompozíciós bőség zavara okozhatta az első verziók fiaskóját. Mint ahogy máskor is, Puccini tanult a kudarcból, húzott és változtatott, a régi nagy olasz mesterek példájához hasonlatosan.

Egy kegyetlen történet - Ferkay Tamás rendező a Pillangókisasszonyról:

Szerző: Magyar Orsolya – Rideg Zsófia

- Egy fiatal lány naivitását, optimizmusát, a szerelembe vetett hitét bűnösen könnyelmű módon a legvégsőkig kihasználják. Ez egy kegyetlen történet – mondja Ferkay Tamás, a Pillangókisasszony rendezője.

Mikor és hol rendezte először a Pillangókisasszonyt?

Ferkay Tamás: A nyolcvanas években a németországi Hagenben. A tavalyi szegedi volt a második és a mostani debreceni a harmadik Pillangókisasszony rendezésem. Nem igazán változott a koncepció azóta, persze sok mindent máshogy old meg az ember, de már akkor is az volt az elképzelésem, hogy Cso-cso-szán nem egy japán játék baba, hanem egy érző ember, az amerikai fiú pedig nem egy könnyelmű, szimpatikus bohém, hanem egy felelőtlen, önző szélhámos. És ez itt is érezhető ebben a rendezésben. Ez egy kegyetlen történet: egy fiatal lánynak a naivitását, az optimizmusát, a szerelembe vetett hitét bűnösen könnyelmű módon a legvégsőkig kihasználják. Ugyanakkor egyáltalán nem gonosztevőket akarok színpadra állítani, hanem embereket, akik meggondolatlanok és önzők, mint sokan mások. A japán környezetben még valami „lejátszódik”: a tárgyak, a díszlet, a jelmez esztétikája szemben áll a történet kegyetlenségével. Ugyanakkor megpróbáljuk a történetet sallangmentesen, önsajnálkozás és patetika nélkül elmesélni.

Ön többször járt a Távol-Keleten. Ez gondolom, sok mindent hozzá tud adni a rendezéshez, legalábbis filozófiájában.

Ferkay Tamás: Igen. Kínában többször rendeztem és játszottam, de jártam Japánban is. Az az érzésem, hogy néhány dolgot megismertem a távol-keleti mentalitás kapcsán. Azt is, hogy mit értenek szerelem és szeretet alatt. Mit jelent az ázsiai odaadás? Amikor Ázsiában voltam, új világ nyílt meg előttem.

Mit jelent az ázsiai odaadás? Hogy tudná megfogalmazni?

Ferkay Tamás: Feltételnélkülibb, mint az európai. Az ázsiai ember a teljes odaadással készteti a másikat arra, hogy ő is teljes odaadással viszonozza az érzelmeit. Európában ez másképpen van, nálunk több a mérlegelés: mit nyújt nekem a másik, „ha ő ezt és ezt adja, akkor én is”… Persze semmit sem lehet általánosítani.

Most először dolgozik nálunk. Milyen élmények értek a debreceni társulattal folytatott munka során?

Ferkay Tamás: Abszolút pozitívak. A német különbséget tesz a „Schein” és a „Sein”, vagyis a látszat és a valóság között. Na, most ebben a színházban sokkal több a tehetség és a valóság, mint a látszatra való törekvés. Nekem az az érzésem, hogy egyszerűek a körülmények, egyszerű a színház, de rengeteg tehetséges, jóakaratú, szorgalmas, igyekvő emberrel találkoztam. És különösen nagy meglepetés számomra az, hogy kórusból kikerült fiatal szólisták – egészen magas rangú képességekkel és szép hangszínezettel – csatasorba állnak a többi szólista mellé. Szeretek ilyen helyen dolgozni, mint a Csokonai. Dolgoztam nagyobb és híresebb színházakban, de nekem a látszat pompája sokkal kevésbé szimpatikus, mint a tehetség egzisztenciája. Itt kézzelfoghatóan lehet dolgozni. Én olyan típusú rendező vagyok, aki a pszichológiára, az érzésekre, az akcióra, reakcióra nagyon komoly súlyt helyez, és ehhez tehetségre, emócióra, szenzibilitásra van szükség. Meglepő módon itt inkább megtalálom mindezt, mint nagyobb hírű színházakban. 

A rendezőről:

Ferkay Tamás Bécsben végezte színházi tanulmányait, rendezői pályafutása Ausztriában kezdődött és teljesedett ki. Munkáit ismerik az egész világon, három kontinensen, 12 országban mintegy 170 rendezést jegyez. Német nyelvterületen színészként is komoly ismertséget szerzett. Sokat tett a magyar dráma külföldi elismertetéséért, Az ember tragédiájának német nyelvű rendezésével különösen nagy sikert aratott. A Tragédia 150. évfordulója alkalmából ezt a rendezést a Víg Színházba is meghívták.

Giacomo Puccini: Pillangókisasszony

Opera három felvonásban

A szövegét írta: Luigi Illica és Giuseppe Giacosa

Vezényel: Pál Tamás, Kollár Imre

Cso-Cso szan, (Madame Butterfly) gésa - Létay Kiss Gabriella, Kovács Éva

Suzuki, Cso-Cso szan szolgálója - Bódi Marianna, Busa Gabriella

B. F. Pinkerton, amerikai tengerészhadnagy - Balczó Péter, Nyári Zoltán

Sharpless, amerikai konzul - Massányi Viktor, Donkó Imre

Goro, házasságközvetítő - Böjte Sándor

Bonc, Cso-Cso szan nagybátyja - Wagner Lajos

Kate Pinkerton, Pinkerton hadnagy felesége - Lévai Enikő, Fehér Éva

Yamadori herceg, kérő - Schild Jenő, Udvarhelyi Péter

Pinkerton és Cso-Cso szan kisfia - ifj. Leskó István, Pál Hajnalka

Mama: Prohászka Ildikó | Unokahúg: Deák Emőke | Nagynéni: Luczay-Pintér Tímea | Yakusidé: Kovács Levente

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok és a Csokonai Színház Énekkara

Karigazgató: Gyülvészi Péter | Vezénylő korrepetitor: Szentai Cecília | Korrepetitorok: Kunsági István, Nagy Máté | Rendezőasszisztens: Bakai Barbara, Magyar Orsolya | Ügyelő: Szabó Krisztián | Súgó: Dihen Viktória | Díszlet, jelmez: Molnár Zsuzsa

Rendező: Ferkay Tamás

Bemutató: 2012. december 7. Csokonai Színház - nagyszínpad

*

Fotók: Máthé András

Plakát: Kónya Ábel