A Nemzeti Színházat jelenleg igazgató Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila mellett ketten adták be pályázatukat a színház vezetésére: Szennyai Mária színész-rendező és Hídvégi Miklós színész-rendező. Mindkét pályázó céljának tekinti a színészek mostoha helyzetének javítását és a széthúzó szakma konszolidálását. Lapszemle.
Hídvégi Miklós színész, rendező, az Operettentheater Künstlerhaus Budapest alapítója nem érti, hogy a Nemzeti Színház vezetésére kiírt pályázatra miért csak egy-két beadvány érkezett. Szerinte minimum 10-15 olyan szakember van az országban, aki alkalmas lenne a poszt betöltésére. A Magyar Hírlap érdeklődésére arról beszélt, hogy a mai, széthúzó szakmát - nem félelmeken nyugvó megegyezések alapján - a Nemzeti Színház vezetése pozitív irányba tudná befolyásolni. "Emlékszem, micsoda várakozás előzte meg a Nemzeti Színház építését, azóta pedig folytonos vita tárgya az intézmény. Az egymás tiszteletén alapuló, mindenki által elfogadható közös értékrend kialakításában, a harmónia megteremtésében is felelősséget vállal az, aki a Nemzeti Színház élére kerül. Fontos, hogy azt a szellemiséget hordozza magában a teátrum, amelytől mi, itt élők mindannyian magyarnak valljuk magunkat, s ezt a repertoárnak is tükröznie kell. Madách, Katona és más klasszikus és kortárs szerzők művei mellett nem hiányozhat az egyetlen élő magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre Sorstalanságának színházi adaptációja sem a repertoárról" - tette hozzá. A művész szerint a színészeknek - mind anyagi, mind szakmai megbecsültség tekintetében - soha nem volt olyan mostoha a helyzetük, mint manapság. "A nemzet színháza tehet azért, hogy a színésznek ismét nimbusza legyen Magyarországon. Stratégiai partnereknek kell lenni a televízióval és a sajtóval" - hangsúlyozta.
Elmondta azt is, hogy ő maga nem rendezne és nem is lépne fel a teátrumban, hiszen a vezetéssel járó feladat mellett erre nincs lehetőség. A Nyugaton több mint ezer előadást megélt társulat vezetője szerint a külföldi megjelenésekkel a Nemzeti is profittermelő teátrummá válhat.
A lap megkeresésére Szennyai Mária, a Ruttkai Éva Színház egyik alapítója elismerte, hogy igen nagy feladat a nemzet színházának vezetése, de szerinte szakmai értelemben nem nagyobb, mint egy vidéki teátrum élén dolgozni. "Azért indultam a pályázaton, mert úgy gondolom, hogy volna koncepcióm a megoldásra" - fogalmazott Szennyai. Mint mondta, fontosnak tartja az európai kapcsolatok építését, tervei között szerepel az is, hogy felveszi a kapcsolatot a Royal Shakespeare Companyval és a Moszkvai Művész Színházzal. Több előadást tervez a jövőben a Nemzetibe, s míg alapvető célja a magyar kultúra ápolása, nem csak magyar darabokat mutatna be. "A magyar történelem nagy alakjairól - Széchenyi Istvánról vagy Nagy Imréről - szóló drámapályázatot írnék ki, de akár ma élő, az elmúlt évtizedek meghatározó közszereplőit is a darabok témájává tenném" - mondta. Szennyai Mária repertoárszínházat képzel el, ahol egyszerre futnának magyar és nemzetközi, történelmi jelentőségű művek, ezek között Katona Bánk bánja, Vörösmarty Csongor és Tündéje, Shakespeare Athéni Timonja és Miller Pillantás a hídról című darabja, de tervei szerint a jelenkor irodalmát is színpadra alkalmaznák. Helyet kapnának a színpadon gyerekdarabok is, példaként Fazekas Mihály Lúdas Matyiját említette. A színésznő arra is kitért, hogy a színészek anyagi helyzetének rendbetételére bevezetné a Nyugaton jól működő regisztrációs rendszert, amelyen pontosan követni lehetne az előadó adatait és munkáinak minden részét. Művészi, etikai bizottságot hozna létre, a színészi életpályát pedig felépítené. "Olyan stúdiót hoznék létre, ahol nemcsak színészek, hanem színházi dolgozók - súgók vagy kellékesek - képzése is lehetséges. A társulatot szociológiai értelemben is bővíteném, gyermekszereplőktől kezdve az időskorú kollégákig" - fogalmazott.
Forrás: Magyar Hírlap