- Először játszol Kecskeméten. Honnan érkeztél?
- Jelenleg szabadúszó színész vagyok. Először az Operettszínház, majd a József Attila Színház tagja voltam, de miután feloszlatták a társulatot, most már vendégként játszom ott. Ezen kívül több darabban van szerepem például az Örkény, és a Körúti Színházban. Először dolgozom Kecskeméten, de remélem, nem utoljára, hisz nagyon jól érzem itt magam és élvezem a közös munkát a társulat tagjaival. Úgy érzem, befogadtak.
- Hogyan viszonyul az általad alakított apát Edward királyhoz?
- Coventry apátját, a későbbi Winchesteri érseket alakítom, aki talán az egyedüli ember a történetben, aki soha nem beszél mellé, aki mindig tartja magát a törvényekhez, az igazsághoz, és ahhoz, amire felesküdött. Edward királlyal rögtön a darab elején találkoznak: az apát Nyakigláb Edward temetésére igyekezve szembesül azzal, hogy az ifjú király mellett ott van régi szerelme, a száműzött Gaveston is. Mivel mélyen elítéli ezt a kapcsolatot, rögtön közli is a hentesfiúval, hogy ha törvénytelenül jelent meg Londonban, azonnal visszaküldi őt Írországba. Ezért aztán ott a nyílt téren megalázzák, összeverik és bemocskolják az apátot. A karakter érdekessége, hogy a borzasztó incidens ellenére sem a bosszú hajtja, amikor évekkel később Edward éppen az ő apátságának lisztes kamrájában próbál elbújni - inkább segítő kezet nyújt neki. De eddigre már Ő is egy sokat megélt emberré alakul a darab során.
Fotó: kecskemetikatona.hu
- A darab rendezőjének meghívására vállaltad el az apát szerepét. Mióta dolgozol Zsótér Sándorral?
-·Érdekes, hogy nagyon sokáig nem tudtam, mit gondol Zsótér Sándor rólam. Több darabot rendezett a József Attila Színházban (Az öreg hölgy látogatása, Hamlet). De sajnos egyikben sem kaptam szerepet. Bosszantott, mert nagyon szívesen dolgoztam volna vele. De aztán, 2010-ben Az olasz szalmakalap című darabot állította színpadra, amiben szerepet kaptam. Az volt az első nagy egymásra találás, ami szerencsére olyan jól sikerült, hogy azóta több szerepet ajánlott. Sándor munkáiban az egyszerűségre és a konkrétságra való törekvés jelenti a nehézséget, hogy nála nincsenek felesleges mondatok, nincsenek színész-panelek, éveken át begyakorolt, jól működő színészi eszközök. Minden jelen idejű. Akkor és ott történik. Velünk. Ez pedig annál nehezebb minél több szereplő van a történetben, ugyanis mindenkitől komoly koncentrációt és odafigyelést igényel. Az Angliai Második Edward élete című darabra ez pedig különösen igaz.
Forrás: kecskemetikatona.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.